Közös gondolkodás a nemzetpolitikáról
Lezsák Sándor: kívülről szítják a polgárháborús, hisztérikus hangulatot.

A közéleti panelbeszélgetés résztvevői Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, és dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke voltak.
Nosztalgikus hangulatban indult az a beszélgetés, amely rögtön az idei Nyárhangoló Fesztivál hivatalos megnyitója után következett. A Vigadó teraszán szervezték meg ugyanis A rendszerváltás óta hova jutott a Kárpát-medencei magyarság? című panelbeszélgetést. Lezsák Sándor a Magyar Országgyűlés alelnöke már a rendszerváltás előtt aktív résztvevője volt a magyar politikai életnek, majd 1987-ben az ő kertjében alakult meg a Magyar Demokrata Fórum. A politikus a beszélgetés alkalmával többször kiemelt egy gondolatot, amely így hangzik: Aranykort érlelő időket élünk. „Ami azt jelenti, hogy lesz magyar iskola, lehet együtt élni különféle népeknek, akár egy faluban is, akár Erdélyben, Kárpátalján Felvidéken, vagy a Délvidéken. Ha van köztük valami zaklatott dolog, akkor az általában valami emberi dolog. Féltékenység, irigység. Nem azért, mert más a színe, vagy modora, története. Tehát én azt érzékelem, hogy együvé kezd itt Közép-Európa érni, és ez kizárja azt a polgárháborús, hisztérikus hangulatot, amit kívülről lehet szítanak. ”
A nyolcvanas évek vége és a kilencvenes évek teljes egésze vajdasági magyar szempontból eseménydús volt. A vajdasági magyar közösségnek rengeteg megpróbáltatást kellett túlélni és túl is élte ezeket a megpróbáltatásokat. Ami mindenképpen fordulópontot jelentett, az a történelmi megbékélés folyamata – emelte ki dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
Dr. Pásztor Bálint, elnök, Vajdasági Magyar Szövetség: „Ez 2013, 2014-hez köthető. És olyan eredmény ez, ami megalapozta azt, hogy azóta is, és remélem, hogy még nagyon sokáig Magyarország és Szerbia, magyarok és szerbek kapcsolata olyan legyen, ami Európa szinten is párját ritkítja. Ha a történelmi megbékélést nem tudtuk volna elérni, amihez szükség volt Pásztor István bátorságára és kitartására, akkor nem beszélhetnénk felfelé ívelő gazdasági együttműködésről, honvédelmi együttműködésről, gazdasági kapcsolatokról, kulturális együttműködésről. Úgyhogy az, ami Magyarországon a rendszerváltásnak volt köszönhető a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején, az nálunk tíz, tizenegy évvel ezelőtt következett be igazán, a történelmi megbékéléssel.”
Forrás: Pannon RTV
(2025.07.29.)