SZENT ISTVÁN ÉLETMŰVÉTŐL FÉLNEK NYUGAT-EURÓPA VEZETŐI

Mint az ördög a szenteltvíztől

Evangélium szent Máté könyvéből.
„Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Aki hallgatja szavamat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja.
Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem váltja tettekre, a balga emberhez hasonlít, aki házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak. Az összedőlt és romhalmazzá vált.
Ezzel Jézus befejezte ezeket a beszédeket. A nép ámult tanításán, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, s nem úgy, mint az írástudók.” /Mt 7,24-29/
 
A katolikus egyházban ez a szentírási szakasz az elrendelt ünnepi evangéliumi részlet. Felhívás arra, hogy Szent István személyét és életművét ezen igék szerint értékeljük.
 
Államalapító szent királyunk valóban sziklára építette házát, hazánkat. Jézus Krisztus személye az a szikla, amelyre érdemes és lehet házat, hazát építeni. Államférfiúi működésének értékelésében szétválaszthatatlan a szent és politikus. Alakjára tekintve, művét szemlélve eligazítást kap minden magyar saját korára, saját életére vonatkozóan.
 
Milyen üzeneteket hordoz számunkra ma Szent Istvánnak, az államférfinak és szentnek a személye? Szembetűnő az a tudatosság, ahogyan Szent István mint államfő, Jézus Krisztus személye mellett döntött. Tudta, hogy csak a hitre alapozhatja egész országának sorsát. Tudta, hogy e nélkül egész életműve elvész. Pontosan látta, hogy milyen lehetőségei vannak. Az ember általában csak utólag, az események kései vizsgálata után látja tisztán, hogy mi volt, vagy mi lett volna a helyes döntés. A mélységes hit azonban megnyitotta az ő szemét, hogy jól döntsön, és évezredes távlatokban meghatározza népe sorsát, országa fennmaradását.
 
El lehet gondolkodni azon, hogy egyáltalán: lehet-e krisztusi tanításra államot alapítani? Emberi, személyes életet: igen. De államot? A kereszténység története erre ad választ.
 
A nagy gondolkodók elméleti megfontolásaiban ott szerepel a lehetőség: igen, lehet. Például Szent Ágoston írásai, a De civitáte Dei című műve. Az egyház hivatalos, a társadalmi életre vonatkozó dokumentumai, enciklikái is erről szólnak. De az igazi bizonyíték, maga az ország, amelynek alapjait a gyakorlatban ő rakta le.
 
Szent István életében megtapasztalta azt a kettősséget, amely személyes lelki alkata, a szeretetteljes, megbocsátó és keresztényi szelídsége és az uralkodó által megkívánt szigorú, következetes, a bűnökkel és bűnösökkel leszámoló kötelezettségben megmutatkozott. Országának, népének biztonsága érdekében nem habozott háborút viselni.
 
Szent István személye örök értékeket képvisel, és életműve örök értékeken alapszik és örök értékeket hordoz. Örök értékek… Ettől félnek ma a modernnek hirdetett Európában. Félnek, mint ördög a szentelvíztől, ahogyan a népi mondás fogalmaz. Félnek ettől az igétől: „ Legyen a ti beszédetek: igen, igen, nem, nem; ami ezeknél több, a gonosztól van.” (Mt 5,37) Igazság, jóság, szépség láttán és hallatán jön a maszatolás: Attól függ, hogy honnét nézzük, hogy mely korban vagyunk, mik a kontextusok, ki mondta, stb. és kész az örök értékek relativizálása.
 
Szent István örök értékekre alapozta országát. Életének utolsó szakaszában, amikor elvesztette fiát is, Szent Imrét, akire rá akarta bízni az utódlást, emberileg reménytelennek látta népének, hagyatékának sorsát. Ekkor felajánlotta országát a Bodogságos Szűznek, Máriának. Amikor Magyarország jövőjét és sorsát ebben a haza- és életellenes világban, az ellenséges nyugati hatalmak gyűrűjében reménytelennek látjuk, őrizzük mi is Szent István példájára nemzetünket, kérve a Magyarok Nagyasszonya közbenjárását.
 
P. Reisz Pál ferences szerzetes