Szűz Mária szent nevének emléknapja a katolikus egyházban

Mária neve egy összetett szó. Régebbi formája Marjam, vagy Mirjam. Első eleme a „mari” vagy „meri”, ami azt jelenti, hogy „a szeretett”, vagy „akit szeretnek”. A második tag Isten nevének rövidítése. Tehát az összetett szó jelentése: az Istent szerető, vagyis aki szereti az Istent, illetve: akit Isten szeret. Szűz Mária esetében mindkettő egyszerre érvényes. Sőt, magunkra is alkalmazhatjuk, hogy mi is azok közé tartozunk, „akit szeret az Isten”, és „aki szereti az Istent”.

Szeptember 12-én a magyar és a német nyelvterületen a Boldogságos Szűz Mária neve napját tartják a katolikusok. Az ünnepet Boldog XI. Ince pápa rendelte el annak emlékére, hogy 1683-ban a keresztény seregek megfutamították a Bécset ostromló török hadsereget. Mária szent nevét ünnepeljük szeptember 12-én – ez a Boldogságos Szűz Mária neve napja a liturgikus naptárban. Mária nevét különböző napokon a 11. századtól kezdve ünnepelték.

Az ünnepet az egész Egyház számára XI. Ince pápa rendelte el a török felett Bécsnél 1683. szeptember 12-én aratott győzelem emlékére, hasonlóan a nándorfehérvári győzelem után, 1456-ban elrendelt Urunk színeváltozása hálaünnephez, illetve Rózsafüzér Királynője emléknapjához, melyet a Lepantónál, szintén a törökök felett aratott győzelem (1571. október 7.) után vezetett be Szent V. Pius pápa.

Szűz Mária szent nevének napja először a Kisboldogasszony nyolcadába eső vasárnap lett. X. Pius pápa aztán  áthelyezte az ünnepet a győzelem napjára. A Bécsnél aratott győzelmet 1686-ban követte hazánk felszabadítása is, melyet szintén Mária közbenjárásának tulajdonítottak.

P. Hován Ágoston ferences szerzetes így elmélkedik az ünnepről:
Mária neve egy összetett szó. Régebbi formája Marjam, vagy Mirjam. Első eleme a „mari” vagy „meri”, ami azt jelenti, hogy „a szeretett”, vagy „akit szeretnek”. A második tag Jahve, vagyis Isten nevének rövidítése.

Tehát az összetett szó jelentése: az Istent szerető, vagyis aki szereti az Istent, illetve: akit Isten szeret.

Szűz Mária esetében mindkettő egyszerre érvényes. Sőt, magunkra is alkalmazhatjuk, hogy mi is azok közé tartozunk, „akit szeret az Isten”, és „aki szereti az Istent”.

Vegyük észre az életünkben annak a bizonyítékait, hogy Isten szeret minket!

Vajon mi mindennél és mindenkinél jobban szeretjük-e Istent? Hisszük-e, tapasztaltuk-e, hogy „Akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra válik”? (Róm 8,28)

Forrás: magyarkurir.hu, pestiferences.ferences.eu