AKINEK A FERENCES TEMPLOMI KÖZÖSSÉG VOLT A BÉKE SZIGETE
MEGHALT DÉRI ANDRÁS KARMESTER
Szeptember 12-én, 68 éves korában elhunyt Déri András karmester, kórusvezető, orgonaművész, zeneszerző. Az Operaház vendégkarmestere, a budapest-pasaréti ferences Páduai Szent Antal-templom művészeti vezetője volt.

Előadásai: A diótörő, Hattyúk tava, Anyegin, Giselle, Balanchine est, A makrancos Kata, Hófehérke és a 7 törpe.
2002-ben II. Kerületért Emlékérmet kapott. 2014-ben Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetésben részesült kiemelkedő színvonalú zeneművészi teljesítménye és közösségépítő tevékenysége elismeréseként.
Több mint négy évtizede tartó áldozatos zenei munkáját, művészettel misszionáló hivatását 2024-ben a pasaréti ferences plébánia képviselő-testülete által adományozott Szent Antal-díjjal tüntették ki.
Az 1970-es évektől kötődik a ferences közösséghez. Szerkesztőségünknek 2016-ban erről így nyilatkozott:
„Egyik osztálytársam hívott a Margit körúti ferences templom nagy múltú Kapisztrán kórusába, mondván, hogy zongora- és orgonakísérőt keresnek, és nagyon jó darabokat énekelnek. A Margit körúton egy eléggé idős átlagéletkorú kórussal találkoztam. A tagok szívvel-lélekkel énekeltek, nagyon megszerettem őket, de Gunde Péter karnagy azt tanácsolta, hogy vállaljam el a pasaréti templom Palestrina Kórusának kísérését is. Így kerültem ebbe a templomba, mint zongorakísérő. A kórus az a cappellák mellett időnként oratórikus műveket is előadott és az első nagyobb feladatom Mozart Requiemjének zongorakísérete volt. Tehát kórus-korrepetitor lettem és munkámért fizetést is kaptam. Elődeim között olyan hírességek is voltak, mint például Dukay Barnabás zeneszerző, vagy Czigány György. Azóta kisebb megszakításokkal a pasaréti ferences templom kórusánál működöm, és mikor a Zeneakadémia karmesterképző szakát végeztem, 1981-ben Ella István orgonaművész és karnagy és Bodonyi Katalin énekművész, akik akkor vezették az énekkart, felkértek arra, hogy vegyem át tőlük a stafétabotot. A kántorizálást pedig a ’90-es évek elején kezdtem el. Ez a történet nem jött volna létre Dévény Mária nélkül, aki a Palestrina Kórus lelke volt akkoriban, és akit még a Rádió Gyermekkórusánál ismerhettem meg az 1960-as évek végén.”
A ferences templomi közösség jelentette számára a hátországot, a béke szigetét, a megújulás lehetőségét. Nem győzte hangsúlyozni, mennyire hálás a Jóistennek, hogy oda vezette. Érdekesség, hogy édesapja, aki bár nem volt muzsikus, Érsekújváron született, és az ottani ferences gimnáziumban érettségizett.
Amikor 2001-ben agyi infarktust kapott, az egész ferences közösség imádkozott felépüléséért.
Zeneszerző tevékenységéről szerényen így beszélt: kisebb kórusműveket és zongoradarabokat komponáltam. Ezek közül néhányat a pasaréti kórus be is mutatott. Kórusműveimet főleg liturgikus használatra írom latin nyelven, például felajánlásra vagy áldozásra. Él bennem egy megfogalmazhatatlan hangzási eszmény, amit megpróbálok leírni. Arra törekszem, hogy ezek a darabok szépek, harmonikusak legyenek, és ne sértsék a befogadó fülét, érzékenységét, szépérzékét.
Mindig hálát adott az Istennek az ajándékokért, zenei pályafutásáért és családjáért. Örült annak, hogy fia követi a pályán, aki jelenleg a Zeneakadémia másodéves karmesterszakos növendéke.
Déri András művészete összeforrt az emberséggel és a hittel.
Isten nyugosztalja!
Fotó forrása: Magyar Kurír
m.a.