KICSAPOTT MEDRÉBŐL A LIBERÁLBOLSI SZENNYES ÁRADAT, A PARLAMENT NYITÓNAPJÁN, HÉTFŐN

Vasárnap este útjára indult a gyűlölet a Hősök terén. Úgy tűnik, túl jól sikerült a szombati DPK rendezvény, eredménnyel kecsegtet a DIGITÁLIS HONFOGLALÁS

Szombaton a Puskás Ferenc Arénából Orbán Viktor üzenete messze hangzott: azt mondta, sose felejtsék el, mi hiszünk továbbra is a szeretet és az összefogás erejében, fontos kérdésekben egység, egyébként szabadság, mindenekfölött szeretet!
 
A műsor, mint már írtam, remek volt, én szándékosan nem a politikai beszédeket emeltem ki, mert a politikusok hozták a formájukat, ez, nem volt nóvum. De az például igen, hogy a magyar nemzet egyik veretes színészének, néhai Szabó Gyulának a kislánya, hogy úgy mondjam „hazatalált”, a DPK első gyűlésének a műsorvezetését vállalta.
 
(A 90-es évek legelején volt szerencsém megismerni Szabó Gyulát, az ízig-vérig magyar művészt és hitvallását. Az akkor négyéves, rajongásig szeretett kislánya, Zsófi is színész lett, és ma már felelősségteljes édesanya is, nem egy üres celeb, mint aminek beskatulyázták.) Meg is kapta a magáét a szereplését követően a revolversajtótól: elsőre 2000-en, majd később többezren „kikövették”, vagyis kiszerettek belőle. Harsogták keresztbe-kasul. Miért is? Mert értelmesen és okosan érvelt, a gyűlöletkeltés pusztító hatásáról beszélt, ami ellen tenni szeretne, mint mondta. Komolyan.
 
Nem úgy, mint kollégái, Pottyondy Edina és Molnár Áron.
Nevezettek a Hősök terén vasárnap este demonstráltak, többedmagukkal, szerintük pártpolitikától mentesen, a szeretetet, a megbékélést hirdetve.
 
Aha, szóval a mocskos Fidesz skandálása, a Megafon, a Pesti Srácok, az Origo, a TV2, az Index említésére beinduló őrjöngő fujjolás, vagy a szerencsétlen sorsú rendőr öngyilkosságának a kormány nyakába varrása, valamint az, hogy ez a rendszer idegméreggel szándékosan mérgezi az országot, azért, hogy teljes kontroll alatt tartsa az embereket, továbbá a közönség hergelése arra, hogy ezt a kormányt jövőre zavarja el, mert nyomor, szegénység és a hazug propaganda mellett, itt és most a karaktergyilkosság és a fortélyos félelem igazgat, tehát a színpadról fröcsögése föntemlítetteknek nem gyűlöletre uszítás, nem pártpolitikai propaganda? Sőt a „gyilkos Fidesz”, ordibálása sem pártos propaganda, hanem kis esti zsolozsma volt csupán? És az ordas, karaktergyilkossági kísérlet pedig keresztény szeretetszózatként, pártpolitikától, Dobrev Klárától, a DK-tól függetlenül hangzott el a Loupe-színpadon arról, hogy fideszes politikusoknak gyerekeket szolgáltatott ki egy gyermekotthon (letartóztatásban lévő) vezetője?
 
Az pedig, hogy a vasárnap esti Loupe-program ízléstelen, gyáva, gyalázkodó része már nevek említésével folytatódott hétfőn a parlamentben, az mi volt? A rágalomária a DK-s Arató Gergely által megzenésítve és előadva, két ember aljas, piszkos, összehangolt lejáratásának kísérlete pusztán a véletlen műve volt?
 
Ne csináljunk már Krisztusból bohócot!
 
Papolczy Gizella