A SEMMELWEIS-RENESZÁNSZ KEZDETE

Lezsák Sándor és Szikora Róbert musicalt ír Semmelweis Ignácról.

Szikora Róbert: amikor elkezdtem a Semmelweis-témán dolgozni, felhívtam Lezsák Sándort, hogy írjunk egy veretes művet az anyák megmentőjéről, mert az ő élete színpadért kiált. Lezsák Sándor: történetünk nyolc évet ölel föl. 1857. február 14-én kezdődik, a helyszín egy bál, ahol az orvos megismerkedik későbbi feleségével, a tizenkilenc évvel fiatalabb Weidenhofer Máriával.

„Lezsák Sándorral közösen a közelmúltban írtunk egy jó musicalt Az Ég tartja a Földet – Erzsébet a szerelem szentje címmel. Olyan remekül ment a közös munka, hogy tudtuk, nem létezik, hogy ne legyen folytatása. Amikor elkezdtem a Semmelweis-témán dolgozni felhívtam Lezsák Sándort, hogy egy veretes zenei művet kéne írni az anyák megmentőjéről, mert ez a történet színpadért kiált” – közölte Szikora Róbert, Máté Péter-díjas énekes, zeneszerző a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban október 13-án, délután tartott sajtótájékoztatón
 
„Ekkor született meg a cím is: Semmelweis-reflex, műfaja pedig majdnem morbid musical. Aki ismer, tudja, hogyha valamilyen téma izgat, akkor azonnal előveszem a hangszert, így néhány dal megszületett. A skiccek, vázlatok közül kettőt hangszereléssel kidolgoztam, az egyik lírikus, mert a Semmelweisnek nem csak a nehéz sorsát visszük színre, hanem a fiatalságát is. Szerelmes volt, a kor házibulijaira járt, és hallgatta Schubert dalait egyetemista társaival egy-egy pohár mellett”– folytatta a zeneszerző.
 
A műhöz ösztönzést adott számára barárja, Dr. Török Miklós szülész-nőgyógyász, aki gyűjtötte a Semmelweis-relikviákat, és nagyon sok történetet hallott tőle a 19. század kiváló orvosáról. Miután megtekintette Koltai Lajos Semmelweis filmjét, eldöntötte, felkéri Lezsák Sándort egy közös musical írására. „Én a zenéért felelek, aminek egy része a korabeli Bécset idézi, és az egyik szám címe kicsit áthallásos: Semmelweis egy géniusz” – tette hozzá Szikora Róbert.
 
Lezsák Sándor, József Attila-díjas költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia tagja számára meghatározó élményt jelentett, mikor egy Széchenyi-tanulmányi kirándulás alkalmából egy helytörténész elvitte őket Bécs 19. kerületébe, Döblingbe. Közölték velük, hogy öt évvel Széchenyi halála után ott tért meg Teremtőjéhez Semmelweis Ignác.
„Felesége és rokona hozta az elmegyógyintézetbe, altatót adtak neki és otthagyták. Amikor az orvos felébredt, tombolt dühében, mert megtudta hova is vitték. Leláncolták, kényszerzubbonyt adtak rá, és a kórbonctani elemzés szerint több bordája is megrepedt. Arról ne beszéljünk, hogy ez okozta-e a halálát, ez a darab felelőssége is. Rám is hatott Koltai Lajos filmje; az, hogy egy évvel Petőfi forradalma előtt már klórmésszel fertőtlenítették kezüket Semmelweis beosztottjai” – közölte Lezsák, akitől megtudtuk, honnan ered a készülő musical címe.
 
A Semmelweis-reflex angolszász területen terjedt el, ami a meggondolás nélkül elutasított új információra adott reflexszerű reakció. „Amikor kortól, nemtől függetlenül valakinek az állítására rögtön azt mondjuk, hogy irreális, lehetetlen, abnormális.” A kifejezés Semmelweis Ignác orvos nevét viseli, akinek a kollegái nem fogadták el a kézmosás fontosságát hangsúlyozó, statisztikailag alátámasztott javaslatát, mert az ellentmondott a bevett gyakorlatnak.
 
„Történetünk nyolc évet ölel föl. 1857. februárjában kezdődik, a helyszín egy bál, ahol az orvos megismerkedik későbbi feleségével, a tizenkilenc évvel fiatalabb Weidenhofer Máriával. Később a színpadon szintén egy bált láthatunk, de az a bolondok bálja, abban az elmegyógyintézetben, ahol 1865-ben meghal Semmelweis. Döblingben a csendes őrültek kártyázhattak, játszhattak, kézművességgel foglalkozhattak, zenélhettek. Ebből a szempontból modern tébolyda volt, ám az 1850-es évektől az ápolók egyre türelemtelenebbek voltak. Azért csak majdnem morbid ez a musical, mert nem teljes egészében az. A morbid abnormálist, betegest jelent. Semmelweis utolsó éveiben sodródott egy ilyen állapot felé” – folyatta a József Attila-díjas író, de mégis ott volt ellenpontként a szerelem, a jókedv, a vidámság”
 

 
Lezsák Sándor közölte, hogy Semmelweisről még két magyar film is készült: 1940-ben és 1952-ben. Sőt Németh László is írt az anyák megmentőjéről egy drámát, amit eddig nem mutattak be. Viszont a Nemzeti Színház egy új Semmelweis-darabbal készül a következő évadra. „Úgy látom, hogy minden kész egy Semmelweis-reneszánszra” – szögezte le Lezsák.
 
Újságírói kérdésre a szerzőpáros közölte, hogy csak akkor gondolkodnak szereplőkben, ha már a darab kétharmada elkészül. A bemutatóra körülbelül egy év múlva kerül sor. 2026 pünkösdjén viszont újra láthatják az Erkel Színházban a Szent Erzsébet életét feldolgozó musicalt.
 
Szerkesztőségünk megkérdezte, hogy tudatosan választanak-e olyan hősöket, akiknek nagyságát csak haláluk után ismerik el? Szikora Róbert szerint nincs ilyen tudatosság, a lényeg, hogy magyarok voltak. „Szeretném, ha a fiatalabb generáció is megismerné hőseinket. Feladatunk a szellemi értékőrzés.”
 
Felvetésünkre, hogy a baon.hu szerint felesége nézőpontjából mutatja be a világhírű orvos életét, Lezsák Sándor közölte, hogy megsemmisültek az asszony kéziratai, viszont környezetük nagyon szépen emlékszik vissza szerelmükre, és arra, hogy olyan jó kapcsolatban voltak, hogy a kor szokásaival dacolva tegezték egymást.
 
A közös munkával kapcsolatos kérdésünkre Szikora Róbert kifejtette, hogy nála mindig a zene születik meg először, és utána gondolkodik azon, hogy az adott dalhoz milyen szöveg passzol. Lezsák Sándor eleinte vers-vázlatokat ír, mert a ritmust a zene adja. Most azonban a zeneszerző többször egy Lezsák-versre ír zenét. „Ezt is meg kell tanulnom” – mondta Szikora. Egy dalban rövid mondatok kellenek és ütős szavak – erre ügyelni kell. „A szöveg csak cifra szolga, de jó szolga” – szögezte le Lezsák Sándor, aki költőként és drámaíróként is gazdag életutat tudhat magáénak.
 
Az anyák megmentőjének kijáró tiszteletként a szerzőpáros ünnepélyesen kezet mosott a múzeumban, a sajtótájékoztató végén koszorút helyeztek el Semmelweis sírjánál.
 
Medveczky Attila
(2025.10.13.)