A helyi hős neve tovább él: az összefogás szimbóluma a megújult bugaci közösségi színtér

Lezsák Sándor: Bugac újjászületésének újabb reneszánszát éli. Bugac ismét bizonyítja, hogy ez a reneszánsz, az újjászületés, amiben él, jó esélyt biztosít arra, hogy megvalósítsa újabb turisztikai beruházásait. Olyan őserő lakozik ebben a közösségben, amely évszázadok óta képes ellenállni minden külső zűrzavarnak.

Helyi tehetségek műsora köszöntötte a megújult művelődési ház ünnepélyes átadását Bugacon. A rendezvényen a helyi óvodások és iskolások lendületes néptánc-produkcióikkal szinte felrobbantották a Mendel Gáspár Közösségi Színtér színpadát, de a Bugaci Gitáregyüttes, valamint a Kálmán Lajos Népdalkör és citerazenekar előadása is méltó színfoltja volt az eseménynek.
A település életében különleges mérföldkő a mostani nap – hangzott el az avatón. A megújult és kibővített közösségi tér a helyi összefogás, a kultúra és a közösség erejét szimbolizálja. Az 1958-ban épült kultúrház, ma Mendel Gáspár Közösségi Színtér csaknem 160 millió forintos uniós támogatásból újult meg.

A Mendel Gáspár Közösségi színtér névadója 

Szabó László polgármester beszédében felidézte, miért éppen Mendel Gáspárról nevezték el a korábban Petőfi Sándor nevét viselő művelődési házat. Mint mondta, a névváltoztatásról a helyiek javaslatára döntött a képviselő-testület, hogy így tisztelegjenek a település egyik legnagyobb formálója előtt.

– Minden közösségnek megvannak a maga hősei és példaképei. Bugac számára ilyen volt Mendel Gáspár néptanító és népgyógyító, aki 1889-től 1922-ig szolgálta a bugaciakat – mondta a polgármester. – Küldetésének tekintette, hogy a nehéz sorsú gyermekeknek megmutassa a tudás és a kultúra világát. 

Emellett gyógyítóként is segítette az embereket: a gyógynövények kiváló ismerőjeként sokak életét mentette meg.
 
Mindezek alapján méltán viseli nevét ez a ház – tette hozzá Szabó László. Majd így folytatta: Ez a művelődési ház 1958 óta szolgálja a bugaci embereket. Azóta generációk nőttek itt fel, ennek a háznak a falai között élték meg az első fellépéseiket, szavalatukat, táncukat, ünnepeltek, próbáltak, vagy egyszerűen csak együtt voltak. Ez az épület nem csupán események színhelye, hanem összeköt közösségeket, generációkat.

A szabadság üzenete

A polgármester az 1956-os forradalom hőseire is emlékezett, akik életüket áldozták a szabadságért. Mint fogalmazott, a szabadság mindannyiunk számára mást jelent.  Mi, akik már készen kaptuk a szabadságot, hajlamosak vagyunk természetesnek venni, pedig a szabadság adja az erőt a mindennapi építkezéshez – hangsúlyozta. – Ahogy a szabadság szárnyakat ad a gondolatnak, úgy adott erőt a közösségi színtér megújításához is. Beszéde végén kiemelte: Az igazi munka most kezdődik – újra meg kell tölteni a termeket élettel, hanggal, fénnyel. Vissza kell hozni a gyermekek nevetését, a felnőttek gondolatait és az idősek bölcsességét.

A fejlesztés háttere

Vedelek Norbert, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés elnöke elmondta, hogy a beruházás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretében valósult meg. Az ilyen programokból bölcsődék, iskolák, közterek, ipari parkok és energetikai korszerűsítések is készülnek szerte a vármegyében.

A vármegyében eddig 365 pályázat érkezett be, összesen 96 milliárd forint értékben, melyek közül 286 projekt már támogatói döntéssel is rendelkezik. Ezek a fejlesztések mind a helyi életminőség javítását és a vidék megerősítését szolgálják – tette hozzá.

Vedelek Norbert hangsúlyozta, hogy a TOP Plusz csak egy része a komplex fejlesztési rendszernek: a Magyar Falu Program, a Versenyképes Járások Program és a Vidékfejlesztési Program együttesen teszik lehetővé a hosszú távú fejlődést.

Helyi értékek, közösségi erő

Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője és az Országgyűlés alelnöke személyes emlékeit is megosztotta a jelenlévőkkel. Felidézte, hogy az 1970-es évek közepén járt Bugacon a Farkasordító-hegy homokbuckáin, ahol megmutatták neki Mendel Gáspár egykori iskoláját.

– Egykori tanyasi tanítóként mélyen átérzem Mendel Gáspár életének üzenetét: a tudás és az emberség összekapcsolása ma is követendő példa – mondta.

A képviselő kiemelte a bugaci közösség értékeit is, többek között megemlítve az ünnepségen résztvevő Herbály Jánosnét, aki 1973-ban alapította a helyi Kálmán Lajos Népdalkört.

– Bugac újjászületésének újabb reneszánszát éli. Bugac ismét bizonyítja, hogy ez a reneszánsz, az újjászületés, amiben él, jó esélyt biztosít arra, hogy megvalósítsa újabb turisztikai beruházásait. Olyan őserő lakozik ebben a közösségben, amely évszázadok óta képes ellenállni minden külső zűrzavarnak. Legyenek büszkék Bugacra, mert ez az erő a jövő záloga – fogalmazott Lezsák Sándor. 

Forrás: BAON
(2025.10.26.)