A DEMOKRÁCIA ILLÚZIÓJA

Miért érdekes, hogy a Tisza párt kormányzati pozícióba emelné a BlackRockhoz köthető Kapitány Istvánt?
 
A közelgő választások miatt Kapitány István megjelenése a magyar politikai életben kampánytéma lett. Betudhatnánk ezt egyszerűen kommunikációs kérdésnek, karaktergyilkosságnak, egy kis állam belpolitikai kakaskodásának. De ennél sokkal többről van szó.
 
A Nyugat egyik legfontosabb kérdése, hogy meddig és milyen eszközökkel tartható fenn civilizációnk vezető szerepe, ezen felül, hogy egyáltalán egyben tartható-e ez a sokszínű töredezett képződmény.
 
Több érvényesnek látszó válasz született a kérdésre, de ezek bemutatása messze meghaladja egy cikk kereteit.
 
Csak arra van lehetőségünk, hogy az egyik, talán ma a legnagyobb hatalmi háttérrel rendelkező elképzelés fontos részletét vegyük górcső alá.
 
Az elképzelés lényege, hogy úgy központosítsuk a hatalmat és a hatalom feletti ellenőrzést, hogy a demokrácia illúziója fennmaradjon. Ugyanakkor olyan eszközt teremtsünk mellyel a többi civilizációt is kontroll alatt tarthatjuk.
 
Ma az egyik legfontosabb eszköz a pénzügyi-gazdasági rendszer.
 
A rendszer egyik fontos kérdését Dr. Byrappa Ramachandra írása kiválóan bemutatja itt. Érdemes elolvasni.

 
A másik eszköz nemrég került a bennfentesek érdeklődésének középpontjába.
 
Larry Fink, a BlackRock vezetője a davosi Világgazdasági Fórumon mutatta be a piacok tokenizációjában rejlő lehetőségeket.
 
A javaslatot a pénzügyi piacok következő generációjának nevezte.
 
Fink víziója szerint a hagyományos eszközöket (részvények, kötvények, ingatlanok) digitális tokenekké kell alakítani, amelyek blokklánc-hálózaton mozognak.

 
A rendszer pillérei

 
A jelenlegi többnapos várakozási idő helyett a tranzakciók (például egy részvény eladása) azonnal lezárulnának a blokkláncon, ami drasztikusan csökkenti a kockázatot és a költségeket.
 
A folyamat feleslegessé tenné a bonyolult banki és elszámolóházi infrastruktúrákat, így a befektetők közvetlenebbül érhetnék el a piacokat.
 
Minden tulajdonjog és tranzakció egy megmásíthatatlan digitális főkönyvben szerepelne, ami elméletileg csökkentené a korrupciót és a hibákat.
 
A BlackRock elképzelése szerint a tokenizáció lehetővé tenné, hogy minden egyes befektetőnek egyedi, a saját igényeire szabott portfóliója legyen, hasonlóan ahhoz, ahogy ma a lejátszási listákat kezeljük a Spotify-on.

 
Mi az a token?

 
Ebben az értelemben a token egy olyan digitális egység, amely adott eszközhöz kapcsolódó jogot, tulajdont vagy értéket testesít meg.
Tulajdonképpen egy digitális zseton, mely mögött valamilyen valódi érték áll.
 
A token önmagában csak egy kódsor, de jelképezhet bármit: egy vállalat részvényét, egy ingatlan részét, aranyat, vagy akár egy hűségpontot.
Nem önálló hálózaton létezik, hanem egy már létező blokklánc-ökoszisztémán (például Ethereum hálózat).
 
A token működését egy automatizált programkód szabályozza, amely meghatározza, hogyan lehet küldeni, tárolni vagy beváltani.
 
Larry Fink víziója szerint a token mögött valódi fizikai eszköz van (pl. a BlackRock BUIDL alapja, ahol 1 token = 1 dollár értékű kincstárjegy).
 
A legfőbb különbség a kriptovaluta (pl. Bitcoin) és a token között, hogy a kriptovaluta maga a „pénz” és a hálózat alapja, a token pedig egy digitális szerződés vagy tulajdonjog, amely a hálózatot használja.

 
Miért lehet ez veszélyes?

 
A BlackRock-féle tokenizáció és a digitális főkönyv víziója mögött komoly kockázatok rejlenek.
 
Ha minden eszköz (ingatlan, pénz, részvény) egy digitális főkönyvbe kerül, az a kormányok és főleg a BlackRock számára teljes rálátást és kontrollt biztosít az egyének vagyona felett. Ez lehetővé tenné a vagyon „egygombos” befagyasztását.
 
A BlackRock már most is a globális pénzügyi rendszer egyik legfontosabb láncszeme. Ha ők dominálják a tokenizált infrastruktúrát is, akkor egy esetleges technikai hiba vagy kibertámadás a teljes globális gazdaságot megbéníthatja.
 
Bár a blokklánc biztonságos, az okosszerződések (smart contracts) kódjában lévő hibák sebezhetővé teszik a rendszert.
Az „azonnali elszámolás” elméletben jól hangzik, de pánik esetén megfosztja a piacot a gondolkodási időtől. A Bank for International Settlements (BIS) figyelmeztetése szerint a tokenizált eszközök felgyorsíthatják a tőkekivonást, ami likviditási válságokhoz és piaci összeomlásokhoz vezethet.
 
Ha a befektetési döntéseket és a hozzáférést algoritmusok és digitális azonosítók vezérlik, fennáll a veszély, hogy bizonyos társadalmi csoportok vagy a „nem megfelelő” profilú egyének kiszorulnak a pénzügyi rendszerből.
És itt jutottunk el a lényeghez.

 
A kínai minta

 
Kína az óriási egyre fejlettebb eszközöket használó lakosság ellenőrzésére bevezette a társadalmi kreditrendszert.
 
A társadalmi kreditrendszer (社会信用体系 ) a Kínai Kommunista Párt kezdeményezése egy kibernetikai rendszer bevezetésére, melynek célja, hogy minden kínai állampolgárt és a Kínában működő üzleteket a kormány által gyűjtött adatok alapján minősítsenek.

 
A rendszer már működik

 
A kínai mintát másoló rendszert a nyugati kultúrában is csak totális diktatúra esetén lehetne bevezetni.
 
Erre ad megoldást a BlackRock elképzelése, ugyanis a nyugati hagyományoknak megfelelően a polgárok nem kényszer hatására, hanem maguktól lépnének be a rendszerbe.
 
Ráadásul a rendszert egy vagy több magántársaság üzemeltetné, azaz a népképviseleti struktúrán keresztül a társadalmi ellenőrzés illúziója megmaradna.

 
De hogy jön ide Kapitány István?

 
Kapitány Istvánról egy korábbi cikkben itt olvashatnak.
 
Kapitány megjelenése a magyar politikában nemzetközi szinten nem jelentős esemény.
 
De jól mutatja, hogy a jelentős befolyású és az amerikai hatalmi rendszer részeként működő szervezetek nem szeretnek semmit a véletlenre bízni.

 
P.B.