A közös uniós piac és költségvetés szerepét hangsúlyozó nyilatkozatot fogadtak el Varsóban

Egyebek között a közös uniós piac és költségvetés szerepét hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet az Európai Unióba 2004 után belépett tizenhárom ország szerdai varsói csúcstalálkozóján fogadtak el – közölte május 1-jén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az értekezletet követő sajtóértekezleten.

Egyebek között a közös uniós piac és költségvetés szerepét hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet az Európai Unióba 2004 után belépett tizenhárom ország szerdai varsói csúcstalálkozóján fogadtak el – közölte május 1-jén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az értekezletet követő sajtóértekezleten. A jelenlévő közép-európai vezetők mindegyike aláhúzta az uniós kohéziós politika és a közös agrárpolitika fontosságát, általában viszont elégtelennek tartják az Európai Bizottságnak a 2020 utáni költségvetésre vonatkozó javaslatát – számolt be Morawiecki a soros EU-elnökséget képviselő Viorica Dancila román kormányfővel közösen tartott sajtókonferencián.
 
A lengyel kormányfő közölte: a csúcs résztvevői elfogadták a Varsói nyilatkozat nevű közös dokumentumot, amely a közös európai piac és az uniós költségvetés szerepe mellett aláhúzza a biztonságpolitikai együttműködést és a NATO szerepét.
 
Viorica Dancila úgy látta: a közös nyilatkozat “fontos alappillért jelent az EU jövőjének építésében”.
 
Morawiecki örvendetesnek nevezte, hogy a csúcstalálkozón sok stratégiai témában sikerült konszenzusra jutni. “A közös nevező áttörést jelent, mert a közép-európai országok közös érdekeinek a megfogalmazásában segít” az EU fórumán – hangsúlyozta.
 
Megítélése szerint a költségvetés ügyében Varsóban kifejezésre juttatott közös közép-európai álláspont “nagyon világos jele” annak, hogy a jövő évben elfogadandó költségvetés “feltehetőleg sokkal előnyösebb lesz a közép-európai országok számára, mint ahogy ezt egyesek néhány hónappal ezelőtt gondolták”.
 
A lengyel kormányfő közölte: a politikusok azonos módon vélekedtek a migrációról is.
 
Megegyeztek továbbá az áfacsalások és az adóparadicsomok elleni harc fontosságáról, és kifogásolták, hogy az adóparadicsomnak számító egyes nyugati EU-tagállamok is megfosztják az adóbevételektől a “kevésbé vagyonos” közép-európai országokat.
 
A csúcson kitértek a szubszidiaritás elvének alkalmazására is az EU-ban, ennek értelmében Brüsszelnek a tagállamokra kellene bíznia mindazt, amit nemzeti hatáskörben lehet megoldani – folytatta Morawiecki. “Közép-Európa egységes hangján szorgalmazzuk, hogy a szubszidiaritás elvét nem szabad megszegni, sőt vissza kell állítani teljeskörű alkalmazását” – fogalmazott.
 
A varsói csúcstalálkozón annak a tíz országnak (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia) a vezetői vettek részt, amelyek 15 évvel ezelőtt, 2004. május 1-én csatlakoztak az EU-hoz. Képviseltette magát továbbá a 2007-ben taggá vált Bulgária és Románia, valamint a 2013 óta tag Horvátország. Kilenc kormányfő, két miniszterelnök-helyettes, egy külügyminiszter és egy házelnök volt jelen. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte. Az Európai Bizottságot egyik alelnöke, Jyrki Katainen képviselte.
 
karpatalja.ma nyomán