Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13


Bíró Zoltán: nyílt árulás követte a rendszerváltozást

Bemutatták a Húsz év után – interjúk a rendszerváltásról című kötetet

Húsz év után címmel mutatták be január 15-én a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet konferenciatermében Szabó László Zsolt és Tóth Gy. László kötetét, amelyben a rendszerváltozás huszonkét szereplőjével készült, korábban az Echo Televízió műsorán futó interjúkat gyűjtötték egybe.
 
Dr. Nyári Gábor a Retörki új főigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy azért is érdekes ez a kötetet, mert huszonkét interjút tartalmaz, és olyan személyek fejtik ki a véleményüket benne, akik aktívan részt vettek a rendszerváltás előkészítésében, folyamataiban, s az 1990-et követő évek társadalmi, politikai életében. A névsorra is felhívta a figyelmet, mert megfér egymás mellett – ha csak az utolsó két nevet nézzük – Thürmer Gyula és Tőkés László. Tehát egy sokszínű kötetről beszélhetünk.
 
A kötetben elolvashatjuk Csurka Istvánnal, Kövér Lászlóval, Bíró Zoltánnal, Pozsgay Imrével, Szűrös Mátyással, Boros Imrével, Lezsák Sándorral, Horváth Bélával, Lóránt Károllyal készült interjúkat is.
 
Nyári Gábor szerint minden kötetből két dologról kaphatunk lényegi információt. Az egyik az a téma, amiről a kötet szól. Ez esetünkben a rendszerváltás, és azt megelőző és azt követő évek, a másik pedig az a korszak, amikor az interjúk születtek. Igaz 2019-ben adták ki a kötetet, mégis 2008-2009-ben készültek az interjúk, amikor még más politikai szelek fújtak Magyarországon. A Retörki főigazgatója felvetette: a 2008–2009-es interjúalanyokkal – azokkal, akik még nem költöztek el Isten országába – most, tíz év elteltével érdemes lenne ismét interjút készíteni.
 
Tóth Gy. László a könyv szerkesztője a kötetet születéséről beszélt. 2008-ban programigazgatóként dolgozott az Echo Televíziónál, és Szabó László Zsolt – az interjúk készítője, jelenleg Új-Zéland magyarországi nagykövete – éppen annak a tv-nek volt az elnöke. Amikor odakerült kulturális, politikai sorozatokat kezdett csináltatni. A legkülönbözőbb tudományos és kulturális műsorokat próbálta meg a televízióval megvalósítani. Ebbe partnere volt Szabó László Zsolt. „2008-ban egy kőkemény SZDSZ-MSZP -diktatúrában éltünk, éppen ezért ez a beszélgetéssorozat a rendszerváltásról különösen aktuális volt. Akkor a konzervatív, nemzeti gondolkodásnak nem volt tere a hivatalos fórumokon.” Tudatos koncepciója volt, hogy ne legyen homogén a sorozat, tehát ne csak a nemzeti oldalon állókat, a jobboldaliakat kérdezzék meg, s ezért hívták meg Thürmer Gyulát is, a Munkáspárt elnökét. Egyértelmű volt, hogy Csurka Istvánnal, mint a ’80-as évek népi-nemzeti ellenzékének vezéralakjával interjút készítsenek. Az is fontos volt szerinte, hogy olyanokat is megkérdezzenek, akiket a fősodor mellékvágányra tett. Itt említette Petrasovits Anna nevét. Kiemelte, hogy Lezsák Sándor volt az, aki arra késztette őket, hogy ezt a televíziós sorozatot jelentessék meg könyv formátumban.
 
Szabó László Zsolt, a társszerkesztő, az interjúk készítője Wellingtonból üzent a könyv előszavában az olvasóknak. Ebből idézünk: „sosem szerettem azt a sommás megállapítást, amikor valamely tettről, eseményről, történésről azon nyomban megállapítják, hogy történelmi jelentőségű. Mert azt, hogy mi számít történelmi jelentőségűnek, csak a folyamatok lezárulta, a következmények felismerése után lehet megmondani. A kötetünkben szereplő személyiségek egyébként sem azon gondolkodtak, hogy amit tettek, vagy amiben részesek voltak, történelmi volt-e vagy sem. Azért csinálták, és azért voltak ott, mert ezt diktálta a lelkiismeretük. Jobbat akartak az országnak. (…) Különlegessége és sajnálatos egyedisége ennek a kötetnek, hogy egyes részei posztumusz jelentek meg. Az örökkévalóságba távozott azóta Pozsgay Imre, Csurka István, Für Lajos, Nagy Ferenc József. A kötet kiadásával az ő szellemiségük és munkásságuk előtt is tisztelettel adózunk.”
 
Dr. Bíró Zoltán, a Retörki nyugalmazott főigazgatója kiemelte, le kell számolni azzal az illúzióval, hogy az ellenzék 1989-ben tudott volna egységesen politizálni. Arról is szólt, hogy 30 évvel ezelőtt nem az történt, amit ünnepelni kellene, hanem világosan kiderült, hogy „kivették a kezünkből az egész folyamat irányítását”. A külpolitikai előzményekről is beszélt, arról, hogy Margaret Thatcher felhívta Gorbacsovot azért, hogy akadályozza meg a német egyesítését. Azt gondolta Thatcher asszony, hogy erre Gorbacsovot rá lehet venni, holott a szovjetvezető jól tudta, hogy ebbe egyedül ő bukott volna bele.
S mi volt itthon? Elindították Németh Miklósék a spontán privatizációt. Majd a következő kormányok ezt folytatták, arra hivatkozva, hogy kell a pénz az államkasszába. Holott Csurka István, Lóránt Károly és Boros Imre is látta, hogy ebből óriási problémák lesznek. Hiszen ez nem más, mint a nemzeti vagyon elvesztegetése. Hiba volt Bíró szerint szétverni az összes termelő szövetkezetet, mert ez által a falvak még jobban elszegényedtek. Kiemelte, hogy a rendszerváltozás egyik alapvető problémája volt, hogy a működő, apró dolgokat az új politika szétverte, a nem működő, nagyobb struktúrákat pedig meghagyta. A rendszerváltás haszonélvezői azok voltak – s erről Pozsgay is beszélt 10 évvel ezelőtt – akik közel voltak a tűzhöz, és a kondérból annyit merítettek amennyit akartak – mert a rendszerváltás ezt lehetővé tette. TSZ-elnökök, párttitkárok hatalmas területeket tudtak megkaparintani. Csak nézzük meg, hogy Gyurcsány hogyan szerezte a vagyonát. Azt mondják, hogy Gyurcsányt már nem lehet megbüntetni, mert tette elévült. Ez rávilágít a rendszerváltáskor kialakított jogrendszer hibájára, csődjére.
Dr. Bíró Zoltán kifejtette „az első kormánnyal nem az volt a fő baj, hogy csetlett-botlott, hanem az, hogy szó szerint nyílt árulás következett be, hiszen semmi mást nem csináltak, mint a Nyugat parancsait teljesítették. A Dimitrov-téri közgazdászok kialakítottak egy olyan rendszert, ami a nyugatiak számára megfelelt.” Professzor úr beszélt a morális vereségről is. Hiszen az átlag ember már 1990 őszén nem azt érezte, hogy itt egy másik eszme született egy rossz helyett, hanem azt látta, hogy másfélmillió ember munka nélkül maradt. Ráadásul a közbiztonság is egyre rosszabb lett.
Tehát anyagi veszteség lett, morális vereség és ehhez hozzájárult a politikai kiszolgáltatottság. „Holott Lakiteleken megfogalmaztuk, el kell érni a nemzeti függetlenséget, és meg kell valósítani a demokratikus intézményrendszereket. Igaz, hogy szabadok lettünk, de a szabadságunkkal nem tudtunk mit kezdeni, mert közben kifosztottak bennünket.”
 
Szerkesztőségünk munkatársa megkérdezte Dr. Bíró Zoltántól, az a tény, hogy az SZDSZ szorgalmazta az Ellenzéki Kerekasztal –tárgyalásokat, mennyire volt taktika a liberálisok részéről, s akkor már lehetett-e sejteni, hogy így félresiklik a rendszerváltás?
 
Professzor úr válaszában kifejtette, hogy az MDF-ben nagyon kevesen voltak, akik már akkor világosan látták, hogy az Ellenzéki Kerekasztal csak arra jó, hogy az SZDSZ magához ragadja a kezdeményezést. „Az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokon orránál fogva vezették az MDF-et. Elkezdődött egy paktálás, ami önmagában nem ördögtől való, mert azért egyeztetni szükséges, de a legfőbb probléma az volt, hogy az egyeztetési folyamatokat kívülről vezérelték. Már nem arról volt szó, hogy itthon mit akarunk, hanem, hogy mit akar Soros és Palmer.”
 
(Szabó László Zsolt – Tóth Gy. László: Húsz év után – Interjúk a rendszerváltásról 2008-2009-ben. RETÖRKI könyvek 43., Sorozatszerkesztő: Bíró Zoltán. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2019.)
 
Medveczky Attila
 
Fotó: Bágya Rita
 
Fotón: Tóth Gy. László, a kötet szerkesztője, Dr. Bíró Zoltán tanár, irodalomtörténész, a RETÖRKI nyugalmazott főigazgatója, Dr. Nyári Gábor a RETÖRKI főigazgatója
 
(2020. január 16.)