Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13


A klímavédelemre hivatkozva alig kapnak húst az idősotthon lakói

Az állattartás az üvegházi gázkibocsátás 18 százalékáért felelős, és ez több mint az összes közlekedési eszköz – autók, kamionok, repülők, hajók – szén-dioxidra átszámított szennyezése együttvéve – írta az ENSZ szervezete 2006-ban. Majd arról írt a sajtó, hogy a hústermelés felelős az üvegházhatású gázok 51 százalékáért, hogy az állati termékek elhagyásával a széndioxid-lábnyomunkat felére csökkenthetjük, és hogy 1 kiló marhahús 13 százalékkal több fosszilis tüzelőanyagot és 15-ször több vizet igényel, mint 1 kg szója előállítása. A Világbank szerint pedig az állattenyésztés a felelős az Amazonas esőerdők elpusztításának kb. 91 százalékáért .
 
Aztán megjelentek az első műhúsról szóló hírek és képek. És hiába állították az oxfordi egyetem kutatói, hogy a laboratóriumi hús előállítása nagyobb energiafelhasználással és több széndioxid-kibocsátással jár mint a marhatenyésztés, erre már senki sem figyelt oda.
 
„A marhák által kibocsátott metán fontos üvegházhatású gáz, de a félrevezető lehet egyenértékűnek tekinteni metángáz-kibocsátást a széndioxid-kibocsátással. A tonnánkénti metán kibocsátásnak nagyobb hatása van a felmelegedésre, mint a szén-dioxidnak, de az előbbi csak mintegy 12 évig marad a légkörben, míg a szén-dioxid akár egy évezredig is létezik és gyűlik” – magyarázta Raymond Pierrehumbert, a tanulmány társszerzője.
 
Majd megjelent egy olyan adatsor is amely azt mutatta meg, hogy egy adott termék egy kilogrammjának elfogyasztása, hány kilogramm széndioxid-kibocsátást okoz. Igaz, hogy a listát a bárány és marhahús vezeti 39,2 illetve 27 kilogrammos CO2 kibocsájtással, ám az emberiség 22 milliárd tonna sajtot eszik meg évente, és ez a mennyiség messze túlhaladja a bárány és marhahús fogyasztását. Márpedig egy kiló sajt széndioxid „lábnyoma” 13, 5 kilogramm és eleve sokkal több, mint a sertés, pulyka vagy csirkehúsé.
 
Mindenesetre már most vannak, akik önként és dalolva beszálltak a klímavédelembe és korlátozzák “a húsevést”.
 
A bochumi Heinrich König idősotthonban kiszámolták, hogy a bent lakó nénik és bácsik évente 8 tonna széndioxidot „termelnek”. Ezért az otthon vezetői kitalálták, hogyan lehetne „klímabaráttá” varázsolni az intézményt.
 
Sabine Kirschbaum, a háztartási osztály vezetője bejelentette, hogy ezentúl a sült kolbász 140 gramm helyett 100 gramm lesz. A bolognai spagettiben lévő darált húst zöldségekre cserélik. Hetente egyszer pedig vegetáriánus ételeket szolgálnak fel a nyugdíjasoknak.
 
„Jelenleg a kísérleti szakaszban vagyunk” – mondta Sabine. „Nem könnyű ezt a generációt átállítani, sokan nehezen fogadják el a hús pótlását bármi mással, és sokan kritizálnak is. De ha jól megmagyarázzuk nekik a húscsökkentés hátterét, akkor sokan megértik”.

 
V4NA nyomán
 
Fotó: illusztráció