Lezsák Sándor: két oszlop-ember, államtitkár vall most életútjáról

Ugyanúgy elherdálták az állami vagyont a spontánprivatizáció éveiben, mint 2002 és 2010 között a szocialista-szabaddemokrata kormányok – hangzott el a Nemzeti Fórum Kölcsey Körének március 4-ei, Polgárok Házában tartott rendezvényén.

Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének, a Nemzeti Fórum elnökének vendégei
Dr. Fónagy János, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár
és Dr. Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára voltak.
 
„Régi harcok, új küzdelmek” – ez a mai, 61. rendezvényünk címe – közölte Dr. Horváth Béla, a Kölcsey Kör vezetője bevezetőjében. Elmondta, hogy kissé hasonló „Új arcok, régi harcok” címmel már szerveztek itt beszélgetést Banai Péter Benő, Fülöp Attila, és Dr. Latorcai Csaba államtitkárokkal. Az „Új arcok, régi harcok II.” –nek pedig Dr. Vitályos Eszter és Dr. Horváth Ildikó államtitkárok voltak a vendégei.
„Mostani vendégeink nagyon régi harcosok. Vizkelety Mariann már az Antall- kormány idején a Miniszterelnöki Kabinetben dolgozott, majd az első Orbán-kormány visszatért oda, és jelenleg is felelős kormányzati posztot tölt be. Ugyanez igaz Fónagy János államtitkár úrra, aki 1993 óta a Fidesz tagja és 1998 –ban került be először az Országgyűlésbe, és azóta komoly miniszteri, államtitkári posztokat töltött be. Most a politikusok emberi arcát mutatjuk be. Megismerhetjük személyiségüket, családi hátterüket, emberi vonásaikat.”
 
Fekete Gyula megidézése
 
Lezsák Sándor közölte, hogy „ezeket az emberi arcokat gyakran látom, de ritkán beszélgethettünk. Az életutak keresése közben újra és újra visszhangzott bennem Sipos Gyula verse, amit Fekete Gyula 1987-ben Lakiteleken olvasott fel. Mintha hallottam volna Fekete Gyulát, hogy ez a költemény ide illik, hiszen vendégeink –ahogy többen is – nincsenek állandó vakufényben, viszont rajtuk nagyon is sok minden múlik.”
 
„Ne búsulj, pajtás,
büszkeségünk már az alázat,
díszeleghetnek a mű-Atlaszok,
mégis az oszlop tartja a házat.”
 
Két oszlop-ember, két oszlop-ember, államtitkár vall most tehát. életútjáról.
 
Az Országgyűlés alelnöke azt kérte beszélgetőtársaitól, idézzék föl vidéki kötődésüket és családi gyökereiket.
 
Vízkelety Mariann számára fontos Szombathely, édesapja és Kapuvár édesanyja szülővárosa. Ő maga Székesfehérváron született. De csak rövid ideig tartózkodtak ott, mert Budapestről kitelepítették őket Iszkaszentgyörgyre. 1956 után a család visszatért a fővárosba.
 
Ősök a Monarchia minden részéről
 
Fónagy János így „vallott”: „apai ágon családom a galíciai Csernovicből, a Monarchia szép, barokk kisvárosából származik. Anyai ágon Tolna és Nógrád megyeiek az őseim. Budapesten születtem, a család Szolnok mellett volt kitelepítve, de életem nagy részét Ózdon, Putnokon töltöttem. Innen eredeztethető a gömöri táj iránti szimpátiám. Nevem magyarosított - apai nagyapám Fischer volt. Mindkét ágról zsidó családból származom. Feleségem felmenői viszont felvidéki cipszerek.”
 
Akinek az apját elvitték Recskre
 
Megtudtuk, hogy Vízkelety Mariann édesapja szombathelyi tisztviselő családból származott. Anyai nagyapja a kapuvári járásbíróságon dolgozott. Mindkét nagyapja a spanyolnátha áldozata. És mindkét ágon négy gyereket egyedül nevelt nagymamája. Édesapja katonatiszt lett, és később a Ludovikára került.
„Szép gyerekkorom volt, igaz szűkösen éltünk”. Nem volt egyszerű, mert apja megjárta Recsket is, és a ’60-as évek közepéig rendőri felügyelet alatt állt. Abból, hogy milyen nehezen tudta családját eltartani a gyerekek szinte semmit sem éreztek.
„A közgazdasági szakközépiskolát nem én választottam, hanem a szűk rokonság. Az ok, hogy ebben az iskolában magas szinten tanulhatom az angolt és a németet. Sőt egy ilyen végzettséggel el is lehetett volna helyezkedni, ha nem vesznek fel egyetemre.” Kitűnőre érettségizett, holott nem szerette a könyvvitelt. Egyértelmű volt, hogy a jogi pályát választom, mert családomban több jogász volt. Zsitvay Tibor –anyai ágon felmenője – Bethlen –kormány igazságminisztere volt. Családjában erős volt a jogász éthosz, ezért ő is korán bírói pályáról álmodott.
Elsőre felvettek az ELTE jogi karára, de származása miatt esti egyetemre, közben a Széchényi Könyvtárban dolgozott. Mivel az első évfolyamot kitűnőre elvégezte, átvették nappalira.
 
Csónaképítő asztalosból jogász
 
Én sem szerettem a könyvvitelt – szögezte le Fónagy János. Elmesélte: „Apámnak 1920-ban a numerus clausus miatt abba kellett hagyni az orvosi egyetemet. Angliában textilmérnökként végzett. Munkaszolgálatos volt. 1945 után nem akart külföldre menni, be akart illeszkedni a magyar társadalomba. A Hungarotex egyik első vezetője, majd éveken át Magyarország távol-keleti kereskedelmi attaséja volt. 1953 őszén kiadott egy nyilatkozatot, aminek lényege, hogy kereskedő és nem pártfunkcionárius. Ezért hazahívták, és megtorlásképpen lefokozták segédmunkássá. Nagyon kevés emlékképem maradt róla, azt tudom, hogy társasági ember volt. Súlyos vesebetegségben 54 éves korában halt meg. Gyógytornász anyukám gondoskodott rólam és öcsémről. Kicsi a világ, hiszen annak a Manninger Jenő édesapjának, a professzor mellett dolgozott, aki nekem az Orbán-kormányokban 20 éve kollegám. Önállóan éltem, anyukám engedte, hogy azt csináljak, amit akarok. Így 15 évig kenuztam a Margitsziget körül. Nem voltam éppen jeles tanuló, sőt, hát így lettem csónaképítő asztalos. Közgazdasági iskolában érettségiztem, nem akartam jogra menni, nem volt ilyen elhivatottságom. Mégis miért jog? – kérdezhetik. Kinéztem egy olyan egyetemet, ami közel van a Margitszigethez, és ahol nem kell matematikát tanulni –ez volt a jog. Jogi tanulmányaimat munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem a filmet, a színház világát, így kis protekcióval rövid ideig a Madách Kamarában világosítóként dolgoztam. A Centrál Kávéház pincéjében szigorú szakmai alapon működő ELTE - Eötvös-klub egyik szervezője lettem, ami miatt levelezőn kellett folytatni tanulmányaimat. Így kerültem harmadéves koromban stoppal Ózdra. 38 évig maradtam a településen, megnősültem, elvettem évfolyamtársnőmet. Barátaim segítségével visszakerültem nappalira. Becsületszavamat adtam, hogy büntetőjoggal soha nem foglalkozom. 1966-ban így elvégeztem az egyetemet”
 
Egyetemi vizsga az ötnapos csecsemővel
 
Vizkelety Mariann viszont kimaradt a klubéletből, mert egymás után született két kislánya. Az egyetemisták semmi támogatást nem kaptak a gyerek mellett – nem úgy, mint most. Tehát két gyermek mellett tanult, vizsgázott.
„Julcsi még csak ötnapos volt, mikor be kellett vinnem az egyetemre, mert földjog vizsgám volt. Amíg bent vizsgáztam, egyik évfolyamtársnőm vigyázott rá. Így is tartalmas és szép volt számomra az időszak.”
Férjem felett járt három évfolyammal, először az ügyészségen dolgozott, majd ügyvéd lett.
 
„Bekerültem a bíróságra, bírósági fogalmazó lettem. A szakmát igazán ott lehet megtanulni. A bírói hivatást szerettem, de nagyon kimerítő; egyszer a tárgyalás előtt összeestem. Férjem unszolására végül úgy döntöttem, felhagyok a bírói pályával.”
 
1987-ben a Hazafias Népfront családjogásza lett, így Pozsgay Imre mellett találkozott a rendszerváltó a későbbi rendszerváltókkal, például Fekete Gyulával. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének is ő készítette el az alapszabályát.
Mivel beteg édesanyját kellett ápolnia, távozott a Népfrontból, majd férje mellett egy ügyvédi irodában dolgozott.
 
A Szilvásy- klikk áskálódása
 
A rendszerváltást követően Surján László hívta meg ügyvédnek a Népjóléti Minisztériumba. Ezt követően Juhász Judit szóvivő kérte meg, hogy dolgozzon a Miniszterelnöki Kabinetirodába.
Szerinte ez a Kabinetiroda szinte a „levegőben működött”, mert a Miniszterelnöki Hivatal egyik vezetője, államtitkára Szilvásy György volt. Ő a KISZ KB-ból hozta át munkatársainak jelentős részét. Az ottani bürokrácia nemcsak, hogy ki nem állhatta a Kabinetiroda dolgozóit, de mindent megtett annak érdekében, hogy ne kelljen Antall József határozatait végrehajtani. „A Kabinetirodában nem dolgoztunk sokan akkor vezette be a miniszterelnök a referáda rendszert”- és Vízkeletynek jutott a népjóléti, a munkaügyi terület. A minisztériumoktól érkezett előterjesztéseket kellett véleményeznie. Kijelentette, hogy több minisztériumban is dolgoztak olyanok, akik nem szimpatizáltak az első, szabadon és demokratikusan megválasztott kormánnyal.
 
Találkozás Orbán Viktorral
 
 
Majd dolgozott Boross Péter kabinetjében is, így élte meg az 1994-es választást. Visszament ügyvédnek, de egy évig semmilyen megbízást nem kapott, mert kiderült, hol dolgozott. Az MDF-frakció munkáját segítette, mint népjóléti-szakértő. Egyik lakiteleki találkozón sokat beszélgetett Orbán Viktorral.
„Láttuk, hogy a Fideszben nem a liberálisok kerültek vezető szerephez.” Ezután több alkalommal eszmét cseréltek, így lett 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal, Gazdasági- és társadalompolitikai titkárság vezetője. A szocialista-liberális kormányok alatti időszakban a Fidesz-frakció mellett dolgozott. Majd a győzelem után felkérték, hogy legyen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. Három évig a Központi Statisztikai Hivatal, jogi és gazdálkodási elnökhelyettese volt. 2015 tavaszán lett az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára.
 
A kohászat ’80-as évekbeli tönkretétele az SZDSZ alapítóit sem érdekelte
 
Fónagy János Ózdon először bányászként dolgozott.
„Moldova Györgynek mondom, aki szerint még nem volt zsidó bányász – jelentem volt.” Egy éven át az Ózdi Kohászati Üzemekben csúcsíró volt; a műszerek állást írta fel, és azt továbbította a megfelelő helyekre. Az Ózdi Járási Tanácsnál a mezőgazdasági osztályon igazgatási csoportvezetőként dolgozott. A jogtanácsosi szakvizsgát követően jogtanácsos volt 1981-ig a putnoki mezőgazdasági termelőszövetkezetnél –ahol a főnöke egy régi vágású kisgazda volt – és elmondása szerint Észak-Magyarország legjobb mezőgazdasági üzemét hozták létre
„Ma lehet beszélni Trianonról, akkor viszont csak hallhattuk a Fülek-Kassa-vasút szerelvényeinek zúgását. Hiába volt közel a határ, nem csak nagy procedúra árán lehetett átmenni, holott a kelet-felvidéki falvakban akkor még többségben éltek a magyarok.
Viszont a kelet-felvidéki mezőgazdasági szövetkezetekkel jó kapcsolatot ápoltunk, annyira, hogy az ottani magyarok átjárhattak, sőt Budapesten focimeccseket néztek. A betegeket áthozhattuk az ózdi kórházba.
Majd a feleségem beajánlott engem maga helyett a kohászathoz vezető jogtanácsosnak.” Közben elvégezte a közgázt, az abszolútuma megvan, így 1984 és 1986 között a vállalat gazdasági vezérigazgató-helyettese, majd 1989-ig a marketing szakágazat igazgatója volt.
 
Lezsák rákérdezett, miért, és mikor lépett be az MSZMP-be?
 
Amikor a putnoki tsz-hez kerültem a ’70-es évek elején, és 1985-ben léptem ki a pártból. Valakinek be kellett lépnie, és azt mondták „értem nem kár”. A másik oka az volt, hogy ostobának tartott sok párttagot, amire azt felelték neki: „azért van ott sok hülye, mert ti nem mentek oda. Ma már mindenki okos természetesen. Amikor a kohászatnál elkezdődtek a bajok, és hogy egy 180 éves gyárat, amiben 15 ezer ember dolgozott tönkretettek, feleségemmel onnan továbbálltunk, és kiléptem a pártból. Budapesten azt vettem észre, hogy nem csak az akkori pártvezetőket, de a majdani SZDSZ alapítókat sem érdekelte a bányászat jövője. Akik az ózdi térségben az MSZMP-ben maradtak vezetőként, azok a vadprivatizáció nyertesei lettek, mondjuk ki hullarablók. Nem úgy tekintettek az állami vagyonra, mint közösségi vagyonra. 2010 után is nekünk kellett hatalmas összegekért az eladott állami vagyonelemeket visszavásárolni.”

Miért a Fidesz?
 
„A Fideszt viszont érdekelte az ózdi térség, a bányászok helyzete”, ezért 1993-ban belépett közéjük.
1994-től a Fidesz Országos Választmány tagja. 1994 és 2002 között a Fidesz ózdi elnöke volt. A párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének alelnöke volt 1994 és 1998 között. Ugyanebben az időszakban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tagja, 1995-től a ciklus végéig társadalmi alelnöke volt.
 
Az 1998-as országgyűlési választáson pártja Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listájáról bekerült az Országgyűlésbe. Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkárává nevezte ki, majd 2000. február 1-jétől a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt. 2000. december 1-jén kinevezték közlekedési és vízügyi miniszterré Nógrádi László lemondása után. Posztját a 2002-es kormányváltásig viselte.
 
A 2002 országgyűlési választáson újra mandátumot szerzett, szintén a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listáról. A gazdasági bizottság alelnökévé választották. A 2002 őszén megrendezett önkormányzati választáson újra bekerült a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlésbe. A 2006-os országgyűlési választáson már mint budapesti egyéni jelölt indult, a VII. kerületben. Mandátumot pártja fővárosi területi listájáról szerezve került be az Országgyűlésbe. Az önkormányzati választáson bejutott a Fővárosi Közgyűlésbe és a Fidesz-frakció helyettes vezetőjévé választották. A Fidesz budapesti választmánya 2007. június 22-én a párt budapesti elnökévé választotta. A 2010-es országgyűlési választásokon Budapest 10-es számú egyéni választókerületében szerzett mandátumot.
 
2010 júniusában az újonnan alakult Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárává nevezték ki. 2012. május 1-jei hatállyal a közösségi közlekedés átalakításáért felelős kormánybiztossá nevezték ki egyéves időtartamra.
 
2018. május 22-étől – a negyedik Orbán-kormány megalakulását követően felállított – Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára.
 
***
A rendezvényen közreműködött a Nemzeti Fórum Népdal és Nótaköre Kisfaludi Aranka vezetésével.
 


Medveczky Attila
 
Fotón: Lezsák Sándor (középen), az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke, Fónagy János (balra), a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár és Vízkelety Mariann (jobbra), az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára.
MH/Katona László
 
(2020.03.10.)