A MAGYAR LABDARÚGÁS CSODÁLATOS TAVASZA – 1985

Visszaemlékezésekkel és az egykori hősökkel készített különleges, exkluzív interjúkkal idézzük fel 1985 káprázatos magyar futballtavaszát.

Harmincöt évvel ezelőtt minden képzeletet és várakozást felülmúló tavaszt produkált a magyar labdarúgás. A válogatott – a selejtezőkből elsőként Európából – kijutott a mexikói világbajnokságra, a Videoton pedig egészen az UEFA Kupa-döntőig menetelt az UEFA Kupában, ahol bár összesítésben 6alulmaradt, ám képes volt Madridban legyőzni a Real Madrid gárdáját. Hogy olvasóink a koronavírus miatti kényszerűségből sportmentes időszakban se maradjanak sport és futball nélkül, cikksorozatot indítunk, amelyben visszaemlékezésekkel és az egykori hősökkel készített különleges, exkluzív interjúkkal idézzük fel 1985 káprázatos magyar futballtavaszát.
 
I. rész – Az előzmények

Bár az 1985-ös év, és azon belül is az április és a május hozta meg a legnagyobb diadalokat, ezek a sikerek még 1984-ben kezdődtek. A magyar válogatott egy kitűnően sikerült, januári benidormi alapozás, valamint jó néhány felkészülési meccs lejátszása után kezdte meg a mexikói világbajnokságért vívott selejtezői, 1984 szeptemberében. A Mezey György által irányított válogatott általános – és kellemes – meglepetésre mindhárom őszi vb-selejtezőjét megnyerte. Az itthoni, osztrákok elleni siker is örömteli volt, ám az októberi, rotterdami győzelem mindenkit megdöbbentett. Ugyanakkor rögtön jelentőssé tette a kijutási esélyeinket is, főleg, miután Nicosia-ban Ciprus ellen a „kötelező” győzelmet is sikerült megszerezni.
Három győzelemmel kezdtünk tehát, amellyel a selejtezőcsoport élén telelt a válogatott. A jól bevált spanyolországi Benidormban – a magyar származású menedzser, Östreicher Emil szállodakomplexumában – ismét téli alapozást végzett a válogatott, egy sajnálatosan különleges meghívás tudatában. 1984 októberében tragikus hajókatasztrófa történt Hamburgban. A drámai hirtelenséggel elsüllyedt sétahajó 43 utasa közül 19-en életüket veszítették. Az áldozatok között ráadásul 11 gyermek is volt. Az ő megsegítésükre szerveztek egy jótékonysági meccset, amelyre a házigazda német válogatott ellenfelének a mieinket hívták meg, s a meccs bevételét a tragédiát elszenvedő családok részére ajánlották fel. Csapatunk azonnal igent mondott a meghívásra.
A sors különlegessége volt, hogy az iszonyatos tragédia árnyékában megrendezett meccs mutatta meg véglegesen a magyar válogatott igazi erejét. Ezen a találkozón szerepelt először a Disztl Péter – Sallai, Róth, Garaba, Péter – Kardos, Nagy A., Détári – Kiprich, Nyilasi, Eszterházy összetételű kezdő tizenegy, amely talán a legerősebb összeállítása volt Mezey György válogatottjának. A januári hidegben megrendezett találkozón, a bombaerős németek ellen a balhátvéd, Péter Zoltán remek lövésével sikerült győznünk. Ez jelentette az igazi hitelesítő pecsétet az előző őszi sorozaton, hiszen ne feledjük: a Franz Beckenbauer szövetségi kapitány által vezetett NSZK másfél évvel később vb-döntőt játszott Mexikóban. Ezen a meccsen azonban mi voltunk a jobbak, a németek nagy klasszisa, Pierre Littbarski például azt nyilatkozta a lefújás után, hogy olyan érzése volt, mintha a magyarok többen lettek volna a pályán a megengedettnél, mert bárhol kapta is a labdát, azonnal két vagy három magyar játékos tűnt fel a közelében. Nagy siker volt tehát a hamburgi győzelem. Innentől kezdve valós esélyesként vártuk a három, hátralévő vb-selejtezőt, különösen úgy, hogy tudtuk: bármelyik két meccs megnyerése csapatunk biztos világbajnoki részvételét jelenti.
 
*****
 
Nemcsak a válogatott, de a Videoton is ragyogó évet hagyott maga mögött 1984-ben. Már a tavasz is sikeres volt számukra, hiszen hosszú, ínséges évek után – amikor az egyik bajnoki szezon végén még a kiesés szele is meglegyintette a csapatot – végre sikerült dobogón végezniük a fehérváriaknak. A bajnoki bronzérem egyben azt is jelentette, hogy a Kovács Ferenc által dirigált Vidi elindulhatott az UEFA-Kupában.
Az első fordulóban a Dukla Prága ellen kapott gól nélkül, 1-0-s összesítéssel túljutottak a piros-kékek, s amikor a sorsoláson kiderült, hogy a második fordulóban a soraikban friss Európa-bajnokokat is felvonultató Paris Saint-Germain lesz az ellenfél, a legtöbben bizony úgy hitték: ezzel véget is ér a fehérváriak kupaszereplése.
Kovács Ferenc labdarúgói azonban másként gondolkodtak. A párizsi „odavágón” döbbenetes futballt bemutatva úgy nyert 4-2-re a Videoton, hogy már 4-0-ra is vezetett és a meccs végén „kozmetikáztak” valamicskét a franciák. A fehérvári második meccsen már 2-0-ra vezetett a Vidi, amikor az egyre sűrűbb köd miatt a játékvezető a második félidő derekán lefújta a meccset. Másnap kellett újra játszani, s a később tragikus körülmények között elhunyt Májer Lajos remek találatával 1-0-ra nyert a Videoton, így kettős győzelemmel ejtette ki a PSG-t.
A harmadik körben a belgrádi Partizán érkezett Fehérvárra. Szabó József mesternégyesét(!) Májer toldotta meg, így az 5-0-s győzelem után kétség sem fért ahhoz, hogy a visszavágó csupán formalitás lett. Bár a belgrádi pokolban a Partizán 2-0-ra győzni tudott, a Videoton továbbjutása egyetlen pillanatig sem forgott veszélyben. Így a fehérváriak állva maradtak a tavaszi szezonra is és várták az UEFA Kupa negyeddöntőjét, azon belül is a Manchester United elleni párharcot. Számukra még csak ezután kezdődött el az 1985-ös esztendő érdemi része.

(folytatjuk)
 
Fotón: Péter Zoltán hamburgi gólöröme 1985 januárjában
                                                                                             
  Kovács Attila