Seregi Zoltán: elindult a Jókai Netszínház, működésünk biztosított

A koronavírus-járvány idején is dolgoznak a Békéscsabai Jókai Színház műhelyeiben. Varrják a maszkokat, két darab jelmezét, és gyártják a díszletelemeket. A művészek az online térben tartják a kapcsolatot a közönséggel. Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója munkatársaival együtt felkészült arra az időre, amikor újraindulhat a kulturális élet hazánkban.
 
A kormányzat helyes intézkedése miatt a veszélyhelyzet végéig a színházak nem játszhatnak, a próbafolyamatok is leálltak. Hogyan érinti ez a békéscsabai színházat?
 
– A világméretű járvány mindenkinek alaposan átrendezte az életét; a szigorú óvintézkedések az egészségünk, a biztonságunk védelmét szolgálják, ugyanakkor az intézmények bezárása nehéz helyzet elé állítja az egész társadalmat. A Békéscsabai Jókai Színházban sincs előadás. Egyikünk sem jós, nem tudjuk, mikor ér véget a járvány, így nem is tudjuk megmondani, hogy ebben az évadban felgördül-e a függöny. Több tervem is van, ezért szinte rögtön játszhatunk, ahogy véget ér a veszélyhelyzet.  Felkészültünk arra az időre, amikor újra elindulhat a kulturális élet hazánkban. A darabra szerződött kollegáink többsége nyugdíjas, így kisebb jövedelemből, de remélem meg tudnak élni. A közalkalmazottak bére  biztosított, hiszen online vagy valóságosan egyelőre mindenki dolgozik. A vendégművészek az eddigi próbákért megkapták a pénzt.
 
A Teátrumi Társaság közlése szerint a kormány döntései lényegesen elviselhetőbb helyzethez juttatják a kulturális intézményeket. Konkrétan ez azt jelenti, hogy az Emmitől kap támogatást a színház?
 
–Megszületett a megállapodás a minisztérium és fenntartónk, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata között, de eddig még nem tudták a veszélyhelyzet miatt aláírni . Békéscsaba önkormányzata addig is biztosítja számunkra a  csökkentett működéshez szükséges összeget.
 
Arról olvastam, hogy a néhány színház varrodája ráállt a maszkok készítésére. Békéscsabán is ezt teszik?
 
–Teátrumunkban is készítenek maszkokat, természetesen ingyen; eddig 300 mosható, fertőtleníthető darabot adtunk át a Békéscsaba önkormányzatának, hogy juttassák el a leginkább rászorulóknak. Ha szükséges, további maszkokat is gyártunk.
 
Tehát a színház varrodája most maszkokat készít és nem jelmezeket?
 
–Nem állt le a jelmezkészítés sem, mert már előkészültünk Wass Albert 13 almafa című regénye adaptációjának  ősbemutatójára és Koltay Gergely - Szűts István - Kormorán: A Megfeszített  című rockoperájára. Az utóbbi dalait otthon már tanulják a színészek, míg a 13 almafa  olvasópróbáját megtartottuk. Készülnek a ruhák, a díszletek, a műhelyek dolgoznak.. Úgy  készülünk, hogy amint „felszáll a füst” azonnal folytathassuk a színpadi munkát.
 
Több művésszel készítettem interjút, és mindegyik azt mondta, nem élhet játék, alkotás nélkül. Kihasználják az online tér lehetőségeit?
 
–Erre ösztönzöm a művészeinket és is. Vannak akik verseket, novellákat mondanak fel telefonra és tesznek fel honlapunkra, mások tréfás videókat készítenek. Minden előadásunkról négy-öt kamerás profi felvételeket készítettünk , melyeket most folyamatosan közreadunk a színház honlapján és Facebook oldalán. A fiatalabb korosztályról sem feledkezünk meg, ezért levetítjük azokat a mesefilmeket, melyeket tavaly forgattunk az Emmi támogatásával. Ezzel létrejött a Jókai Netszínház. Reméljük így nem veszítjük el közönségünket, és népszerűsítjük színházunkat, művészeinket.
 
A kulturális intézményeket sem kerülte el a politika. A fővárost irányító DK-tól Jobbikig terjedő koalíció „mi színházunk, ti színházatok”,  fideszes és nem fideszes színházakról beszél. Lehet-e így csoportosítani színházakat?
 
–Számomra nyilván a saját értékrendem  a meghatározó, ahogy ez minden  teátrum vezetőjénél is így van. Ennek alapján állítjuk össze a műsortervet, ami, főleg vidéken, nem lehet szélsőségesen ideologikus, mert közönségünk sem homogén. A színházigazgatók kinevezése pedig  nemcsak szakmai hanem politikai kérdés. Amennyiben a fenntartó egy kormánypárti többségű önkormányzat, akkor sem lehet „fideszes” színházról beszélni, de arról már igen, hogy ezek a játszóhelyek milyen értékrendet képviselnek. Egy kormánypárti többségű önkormányzat nem fog  újmarxista szemléletű igazgatót választani. Ez természetes. Korábban többször azt harsogta az ellenzék, hogy az igazgatókat nem szakmai alapon nevezték ki, és mégis ezek a „ konzervatív” színházak több ciklus óta szakmailag is nagyon jól működnek. A pesti konfliktussorozat pedig azért alakult ki, mert az állam sokkal nagyobb mértékben támogatja a fővárosi színházakat, mint az önkormányzat. Miért ne szólhatna akkor bele fenntartóként a működésbe?  Az nem normális és művészetnek sem tekinthető, ha ezek a színházak egyfolytában ekézik a kormányt ráadásul  többnyire ízléstelenül ,igazságtanul és hazug módon .A kormány/fő/ kritika az nem társadalom kritika.
 
Az művészet, amikor egyes színpadokon pornográf jelenetek láthatók?
 
–Semmi esetre sem tartom ezt művészetnek. Ahogy a színészek alázása sem elfogadható. És a direkt politikai színház is múlt századi bolsevik örökség. Ez csak   szélsőséges művészi szabadság, amit  a szakma / és a kritikusok / egy része preferál és ráerőszakol egyes színházakra. Sajnos van közönségük is és ez úgy gondolják, mindenre feljogosítja őket. Ez nem szabadság hanem gátlástalan szabadosság és politikai megfelelési kényszer.
 
Ha már szabadságról beszélünk. Az ellenzék szerint a sajtószabadságot sérti az, mikor egy törvény bűncselekménynek nyilvánítja, ha valaki a lakosság nagy csoportjainak megzavarására vagy társadalmi nyugtalanság keltésére alkalmas álhíreket terjeszt. Mi erről a véleménye?
 
–A sajtószabadságnak is- mint ahogy mindennek - vannak határai. A bolsevik korszak bukása után sokan azt hirdették, most már mindenről és mindenkiről bármilyen hazugságot  bármilyen otromba, gusztustalan módon meg lehet jelentetni. Minden szakmában van egy olyan réteg, amelyik nem törődik az alapvető normákkal. Ez egyformán igaz a színházra és a sajtóra. Ráadásul még függetlennek is hazudják magukat. Kacagnom kell !
 
Az igazi művész sosem adja fel, remél, bizakodik. Húsvétra mit üzen a színészeknek és olvasóinknak?
 
–A Húsvét a feltámadás: létezésünk legpozitívabb üzenete. Bízom benne, hogy az idei Húsvét, a tavasz, a természet megújhodása sok erőt ad a vírus elleni küzdelemhez és reményt, hitet, megújulást hoz az embereknek.
 

Medveczky Attila