|
Telekitől Gyurcsányig Történeti
visszatekintés, amely arra tesz kísérletet, hogy felelős
magyar miniszterelnökök életútjának nyomon követésével
megpróbáljon választ adni napjaink égetően fájdalmas kérdésére:
hogyan jutott idáig a magyarság, kiknek a kezébe helyezte akkor
és helyezi most sorsának irányítását? Kik voltak, kik ezek
az emberek, mik voltak a szándékaik, céljaik, s az ország
vezetőjeként mit tettek Magyarországért?
1919 és 1945 két évszám a XX. század magyar történelméből.
A kommunista diktatúrák bevezetésének dátumai ezek. A köztük
lévő 25 év a Horthy-korszak, amit támadások sorozata ért,
megszűnése után. A Horthy-fasizmus megbélyegző kifejezést először
Rákosi Mátyás főideológusa, Révai József tudatosította
itthon és kürtölte szét a nagyvilágban. Nyilván azzal a
feltett szándékkal, hogy Rákosi bolsevik diktatúráját úgy
állítsák be, mint amely jogos folytatása az azt megelőző
rendszereknek. A Horthy-korszak igazából nem volt fasiszta, de
nem volt demokrata sem. A furcsaságok korszaka volt: államformája
királyság – király nélkül, élén az „ideiglenesen” választott
kormányzóval. Az ellentétek országa is volt, ahol a felső
uralkodóréteget mély szakadék választotta el az országot
fenntartó, dolgozó millióktól. |
1946 augusztusában az új pénz, a forint
bevezetésével a kormány felszámolta a hiperinflációt, a
pénzforgalom és a kereskedelem területén mutatkozó,
korábbi zűrzavaros állapotok lassan kezdtek
...