Telekitől
Gyurcsányig
Történeti visszatekintés, amely arra tesz kísérletet, hogy
felelős magyar miniszterelnökök életútjának nyomon követésével
megpróbáljon választ adni napjaink égetően fájdalmas kérdésére:
hogyan jutott idáig a magyarság, kiknek a kezébe helyezte akkor
és helyezi most sorsának irányítását? Kik voltak, kik ezek az
emberek, mik voltak a szándékaik, céljaik, s az ország
vezetőjeként mit tettek Magyarországért?
1919 és 1945 két évszám a XX. század magyar történelméből. A
kommunista diktatúrák bevezetésének dátumai ezek. A köztük lévő
25 év a Horthy-korszak, amit támadások sorozata ért, megszűnése
után. A Horthy-fasizmus megbélyegző kifejezést először Rákosi
Mátyás főideológusa, Révai József tudatosította itthon és
kürtölte szét a nagyvilágban. Nyilván azzal a feltett
szándékkal, hogy Rákosi bolsevik diktatúráját úgy állítsák be,
mint amely jogos folytatása az azt megelőző rendszereknek. A
Horthy-korszak igazából nem volt fasiszta, de nem volt demokrata
sem. A furcsaságok korszaka volt: államformája királyság –
király nélkül, élén az „ideiglenesen” választott kormányzóval.
Az ellentétek országa is volt, ahol a felső uralkodóréteget mély
szakadék választotta el az országot fenntartó, dolgozó
millióktól.
|