|
||
XVII. évf. 51. szám |
KÖZÉLETI HETILAP |
2005. december 22. |
Búcsúbeszéd
|
||
Drága Zsolt Barátunk! Mélységesen
mély a Te 56 életévednek a kútja, hiszen ahhoz a nemzedékhez tartoztál,
amelyik már átélte küszködő felnőtt fejjel a magyar történelem keserves
évtizedeit. És mélységesen mély a mi szomorúságunk is, mert éppen a
karácsonyi Advent idejében távoztál el közülünk, a világ Világosságának
születésekor. A halál mindig a legnagyobb botrány emberi életutunkban, de
különösen fájdalmas a Gyermek születésének emlékünnepi vigiliáján. Főként
akkor, ha egy olyan nagyszerű szellemi harcost veszítünk el, mint amilyen
Te voltál, s akinek a halálát mások okozták. Kiváló jellemed és
munkálkodásod okán hajszoltak a halálos betegségbe, mely isteni
kegyelemként ...
|
||
Győrffy László
A cikket teljes terjedelemben a Magyar Fórumban olvashatják! |