XVII. évf. 51. szám

KÖZÉLETI HETILAP

2005. december 22.

 
Búcsúbeszéd
Drága Zsolt Barátunk! Mélységesen mély a Te 56 életévednek a kútja, hiszen ahhoz a nemzedékhez tartoztál, amelyik már átélte küszködő felnőtt fejjel a magyar történelem keserves évtizedeit. És mélységesen mély a mi szomorúságunk is, mert éppen a karácsonyi Advent idejében távoztál el közülünk, a világ Világosságának születésekor. A halál mindig a legnagyobb botrány emberi életutunkban, de különösen fájdalmas a Gyermek születésének emlékünnepi vigiliáján. Főként akkor, ha egy olyan nagyszerű szellemi harcost veszítünk el, mint amilyen Te voltál, s akinek a halálát mások okozták. Kiváló jellemed és munkálkodásod okán hajszoltak a halálos betegségbe, mely isteni kegyelemként ...
Győrffy László

A cikket teljes terjedelemben a Magyar Fórumban olvashatják!