Ha puszta kíváncsiságból is lapozod hunyt szemed előtt különböző népek, emberfajok istenhitének gondolatait, akkor is megtörténik, hogy rámosolyogsz egy percben az általánosra: minden hit elfogadja a megtérést, amaz igaz út fölismerésének örömét.
Ez nagyjából egyet jelent a jóság megvallásával.
Az is lehet, hogy adventkor, karácsony ihletett órái előtt néhány gondolattal megtalálod az ember, a beszélő, érező, reménykedő ember felé vezető arasznyi utat; csak épp észreveszed, hogy ott ül kisingben az út menti körtefa alatt hóban, nem fázik, mosolyog rád, aztán csak annyit mond:
- Angyal lépked, nem látod?
Igen, belülről világosodik a lélek. ...