Olvasom egyik napilapunkban, hogy három angol egyetem együttes kutatási erőfeszítései nyomán, nyolcvan regényének analízisét követően megoldódott Agatha Christie népszerűségének titka. A "neuro-nyelvész" professzorok szerint ugyanis Hercule Poirot történeteinek olvasásakor olyan aktív tevékenységre ösztönződik az agy, hogy abban sok endorfin és szerotonin termelődik. Ezeknek kémiai üzenetei pedig állítólag fokozzák a műélvezetet. Biztosan így lehet, habár szerintem a dolog kissé túl van ragozva, én ugyanis úgy vélem, Agatha Christie regényei azért példátlanul népszerűek, mert példátlanul jók. Endorfinhez és szerotoninhoz nem értek, de ha belemegyünk ebbe a ...