A cím talán megtévesztő. Nyilván lesznek olvasóim között olyanok, akik azt hiszik - látván a fenti címet -, hogy a Krisztus előtti V-IV. század görög cinikusaira gondolok, Antisthenesre és tanítványaira, mert eredetileg ők voltak a cinikusok, azaz alkut nem ismerő hirdetői annak, hogy az erény egymagában elegendő a boldogsághoz, és minden, de minden, ami nem erény - elvetendő. Az esetleges szemrehányásokat el-kerülendő, nyomatékosan hangsúlyozom, hogy nem az antisthenesi cinizmussal foglalkoztam az elmúlt napokban, hanem a gyurcsányival, melynek rövid magyar summázatát leginkább ez a szó adja vissza: arcátlan. Lám, lám, két és félezer év alatt ijesztő ...