Íme, a történelem hogyan ismétli önmagát!
Nem a magam felfedezése, hiszen te magad is láthatod, ami történik a szemünk előtt.
Nos, vegyük a hasonlat első felét. Vége a második világháborúnak, egyezkednek a győztesek, a nagyok, a jól tápláltak, hogyan is lehet adott helyzetben fölosztani a világot, újból és újból, ügyet se vetve a népek és országok óhajára. A Szovjet-unió Sztalinja egy hitvány papírszeletre lerajzolja, leírja Churchillnek, mennyit kíván s követel a nyújtópadon pihegő Európából.
És megkapta! És mi is részesültünk ám a háború utáni nagy osztozkodás fényeiből, mert - mit ad Isten! - a győztesek, a szovjet oldalára kerültünk. És attól ...