Ma is elszorul bennem a bioritmus, ha viszszagondolok azokra az órákra, amikor lélegzet-visszafogva olvastam a padlásokról, pincékből előkerült ősi kalendáriumokat, egy-egy szekrény tetejéről a hatalmas Bibliákat. Ezekben leltem a "régi öregek" bejegyzéseit ellésekről, évi gazdasági költségvetésekről, arról, hogy Mariska az Úrnak 1909. esztendejében épen s egészségesen férjhez ment vala Szekeres Dávid Keheshez és ennyi meg ennyi hozomány ment véle s ennyi meg ennyi föld, pár ökör. És ott volt a teljes penefernum levél a kelengye s mi minden felsorolásával.
A gyermek tanult időbe tekinteni, a csodába, a múltba.
A felnőtt a jövőbe akar látni, ...