Kedves Húgom! Lehangoló, szomorú hírrel kell kezdenem: váratlanul meghalt talán egyik legutolsó barátom, Mátyás, akit látásból te is ismerhetsz: amikor tavasszal itt jártál, ő hozta a korai cseresznyekóstolót az érdi szőlőjéből. Temetése holnapután lesz: ezért csak utána tudok hazautazni szüleink sírjához. Nem hagyományos temetés lesz: hamvait szétszórják a szóróparcellában, világjáró, sokat csavargó barátom így rendelkezett, s kérte, hogy ne legyen búcsúbeszéd, csak harangozzanak, sokáig, "amíg a bolyongó lélek örök hazára lel". A piros és fehér szegfűkkel díszített zöld koszorút így nem tehetem a sírjára, elviszem majd a 301-es parcellában nyugvó mártírok kopjafájához, ...