Magyarországon látszólag szinte valamennyi politikai szervezet - kivéve néhány kommunista pártocskát - követendő példaként hivatkozik az ’56-os forradalom célkitűzéseire, az akkor megfogalmazott szándékok mai képviselőjének, a demokratikus jogok elszánt védelmezőjének tekintve önmagát. Érvényes ez még a jelenlegi hatalom, a kormányzati többség pártjaira is, melyek állítják, hogy a forradalmárok által képviselt baloldali és liberális elveknek, nézeteknek, értékeknek napjainkban az MSZP és az SZDSZ a hiteles örököse, az ’56-os szándékok kiteljesítője.
Persze a valódi forradalmárok - néhány megvásárolt személy, például Mécs Imre és Göncz Árpád kivételével - tisztában vannak a kormánypártok ...