Több mint tíz évvel az 1956-os forradalom és szabadságharc után már érzékelhetővé vált a magyar értelmiség egyrészt mesterségesen, másrészt a természetes születési és neveltetési alapon való csoportokra szakadása. Ez pedig már előre vetítette az értelmiség felelősségtudatának igen kényes egyensúlyát.
1968. augusztus 21-én a szocialista internacionálé elvei szerinti diktatórikus összefogás jegyében lezajlott csehszlovákiai bevonulásunk után még több, addig félrehúzódó, töprengő, szomorúan robotoló értelmiségi - az ország más, munkás, tisztviselő, földműves foglalkozásújával együtt - csatlakozott az "ennek ...