Szörnyülködve hallgatják, nem is szívesen beszélek róla mások előtt, de én szeretem advent rövid nappalait, a korai alkonyt és a kései virradatot, a mindent befedő, domináló és áthatolhatatlan éjszakát. Valószínűleg az otthon ülő emberfajta mind így van ezzel: felértékelődik szobám biztonsága, a magam által magamnak kialakított miliő - fizikai és szellemi miliő - megnyugtató állandósága. Szokás azt mondani, hogy december homálya növeli a depressziót, kiváltja a reménytelenséget. Ezt a nézetet sosem osztottam: ennek a Kárpát-medencei létnek, ha van időszaka, amely kifejezetten a reménységre épül, abból táplálkozik és minden ...