Az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezés az újkori magyar történelem egyik legvitatottabb, egymástól gyökeresen eltérő értékeléseket felszínre hozó politikai alkuja volt már megszületése pillanatában. Az esemény politikai jelentősége abban állt, hogy - a bécsi udvar  a két birodalomrész kapcsolatának újraszabályozásán túl - viszszaállította Magyarország alkotmányos jogállamiságát, melyet az ezeréves ország még a 16. században a török hódítással vesztett el. ( A Kiegyezéssel a Monarchia két államból állt: az Osztrák Császárságból és a Magyar Királyságból, melyeket összekötött  az uralkodó személye és az ún. "közös ügyek": a külügy, a hadügy és a pénzügy, valamint az egységes ...