Ahogy Garay János írja Az obsitosban: "Hárman valának együtt..."mi is úgy voltunk együtt sokáig: Barna, Imre meg én, kisiskolás korunk óta, éveken át. Aztán az idő forgószele szétfújt minket is, mint haszontalan szemetet; mi, Imrével a fővárosban ragadtunk (az ő látnoki szavaival: kőböl-csőben síró vakremény fiai), Barna pedig egy határ menti falucskába került tanítónak, akivel rend-szeresen leveleztünk, de a személyes találkozásra már elég rég került sor, csak pár évtizeddel ezelőtt, egy érettségi találkozó alkalmával.
Barna barátunkat egyébként Barnabásnak kellett szólítanunk; így kívánta, mondván: őt így keresztelték; ha Arany János Toldijában Rozgonyi Piroskáról ír és nem Pirosról, akkor ...