A Balatont először 25 éves koromban láttam, egy éjszakai vonat ablakából. Én nem nyaraltam addig sohasem; kamaszkorom nyarai munkával teltek el: szükség volt arra a pár fillérre is, amit kereshettem.
Emlékezetes az a nyár, amit zöld-fehérben dolgoztam végig: fehér ingben, az erdőgazdaságban, ahol sarlóval irtottuk a gazt a fejlődő facsemeték mellől. A fizetés csekély volt, de kedvünkre lakmározhattunk az erdei szamócából, amíg a készlet tartott.
Most, ötven évvel később arra járva, nem találkozhattam munkám gyümölcsével: nem nőttek fel a csemeték, vagy már kivágták a felnövekvő fákat - helyüket benőtte a járhatatlan bozót, a bokorrengeteg: vaddisznók ...