A századforduló után Masarykra, aki olyan derekasan cáfolta a polnai vérvádat, nemcsak a fiatal magyar radikális értelmiség figyelt fel, hanem Európa liberális-szabadkőműves körei is... (Az szinte természetes volt, hogy az 1910-ben Magyarországra látogató prágai egyetemi tanárt a magyar "haladó", szabadkőműves-zsidó értelmiség túlzott hajbókolással és elismeréssel fogadta. Pl. az egyik páholytag és jogtudós, Vámbéry Rusztem (1872-1948), később - visszaemlékezve Masaryk budapesti látogatására - tanulmányok sorát írta róla, az egyik esszében a magyar Pulszky ...