Egyelőre ott tartunk, hogy könnyű kimondani: már nem lep meg semmi, bármi is történjék ebben a mai magyartalan Magyarországban. Mégis, mégis naponta szállítja a kormány a meglepetéseket, nem enged belenyugodni idénymunkás sorsunkba, a fásultságot, a mai magyar nemzetre annyira jellemző beletörődöttséget nyílt sebekre öntött sós  vízzel élesztgeti, hadd fájjon!
Szültünk. Kinek-kinek lelke és vágyódása szerint mozdult meg a föld a kis emberke vártán. Milyen lesz, ép-e, egészséges-e, és az anya, és a kórház...?
Megjött a kicsi emberke pénteki napon, és a kismama önérzeti kérdést csinálva a kérdésből, büszkén mondta: megszültem! Én szültem meg, nem elvették, nem kivették!
Kértek ...