A Forradalom után, amit Kemény Zsigmond írt 1850-ben, nem félszáz - mint esetünkben 1956 -, csupán csak egyetlen évnyi távolságból idézi fel a magyar élni akarás aktuálisan levert forradalmát. Széles témakifejtés, alaposan összeszedett gondolatok, csokorba szedett kételyek több, mint kétszáz oldalas dokumentuma. Írhattam volna azt is, hogy ellenforradalmi dokumentuma. Mégis úgy vélem, ha 1848/49 örök aktualitással bír nemzeti tudatunkban, akkor Kemény Forradalom utánja, az abban megfogalmazott kételyek és kérdések szintén örök aktualitásúak. Olvasva e munkát, nyilvánvalóvá válik előttünk, hogy Kemény nem tartotta sokra a "nagy izgatót", a népszerűséget hajhászó, ...