XIX. évf. 5. szám

KÖZÉLETI HETILAP

2007. február 01.

 
„Talán jó mégis az ember.”
Koponyányi Monyoktól a Döglött aknákig
Cseke Péter a művészet erejéről, az értékekről és korunk Caliguláiról
- Szülei Nagyvárad ünnepelt színészei voltak. Milyen volt akkor ott, az 1950-es években a magyarok számára a kulturális élet?
- Ahogy "gyerekfejjel" emlékszem - hiszen 11 éves koromig éltem Váradon -, egy nagyon pezsgő, nagyon vidám élet jellemezte akkoriban - Ady szavaival élve - ezt a Pece- parti Párizst. A kultúrát szerető és támogató polgárság szerepe abban az időben még meghatározó volt. Ezt egy kivételezett helyzetben lévő gyermek szemszögéből láthattam, mert édesapám a város legünnepeltebb színésze, édesanyám pedig nagyszerű színésznő ...
Medveczky Attila

A cikket teljes terjedelemben a Magyar Fórumban olvashatják!