Erdély-járó baráti körünk egyik hölgy tagja beleszeretett a Ceausescu-időkben egy romániai magyar fiatalemberbe, aki talán a kelleténél egy kicsit több engedményt tett a rezsimnek. Iránta való szolidaritásból a hölgy is óvatos duhaj lett. Tőle hallottam először azt a "bölcsességet", amelyet akár állampárti körökből is hallhattam volna: nem a tigrisen kell számonkérni az emberevést, hanem az a hibás, aki a tigrist ingerli! Vesd össze a Kádár-rendszer  határainkon túli, főleg romániai magyarokkal kapcsolatos ellenzéki elégedetlenség leszerelésére szánt hivatalos demagógiával: "ne lőjetek azokra repülőgépekre, amelyeken a ti túszaitok ülnek!" Hallottam persze ...