A magyarság és Szabó Dezső valahogy soha nem tudott találkozni egymással. Imádott, tágabb hazája megtűrte ugyan azután is, hogy szűkebb hazája, Erdély 1928-at követően kitagadta, de jegyezni, igazából sohasem jegyezte. Kezdetben a kölcsönös bizalmatlanság, később az idegenérdekű nemzeti középosztály - amely Szabó Dezső "igazságfanatizmusában" nagy veszélyt szimatolt háborítatlan zsákmányszerző életformájára nézve - egyre eredményesebb aknamunkája nehezítette az életét, és akadályozta meg, hogy a magyarság és írója találkozhasson. Első publikációinak percétől figyelte őt - meredten és lélegzet-viszszafojtva figyelte - az ország olvasói közvéleménye, ...