Talán az egész kérdéskör legfontosabb pontjához értünk el. Ugyanis a neoliberális gazdaságpolitika mai napig meghatározója a politikai cselekvésnek. A kormányok egymást felülmúlva versenyeznek a multik kegyeiért.
A vita egyes szereplői védik a mundért, és nem ismerik el a hibákat, főként a sajátjukat nem: Bod Péter Ákos szerint: "Én a rendszerváltozás első ipari minisztereként a frontvonalban éltem át a versenyképtelen, energiafaló, környezetszennyező trösztök vergődését, széthullását, a csak keleten eladható cikkeket gyártó üzemek elkerülhetetlen csődjét, az állami szubvenciókból élő elsorvadását. Ezért is kapom fel a fejemet, ha ma az ügyeskedő privatizátorokra ...