Napok óta tart a kietlen, hideg őszi esőzés. Sár, mocsok, elhagyatottság és vígasztalanság az egész környék. Fátlan agyaghegyek emelkednek egymás mellett hosszú vonulatban a Kárpátok felé, tele vízmosásokkal, omlásokkal, csúf ráncokkal, össze-vissza nőtt tövisbokrokkal. Sovány, pataverte, kopár juhlegelő az egész. Az egyetlen utat, amely a Fundaturán átvezet, meredek, szürkepalás omláson vágták be a hegy kopasz oldalába és meredek ívben csúszik lefelé Kolozsvár irányába.
Hol van már az 1944-ben írt Néma küzdelem című regény hangulata, kopársága és sivársága Úz Bence világától és az Isten igájában című regény torokszorító történetétől? Úz Bence még csupa derű. Emlékezzünk ...