Valaha, régebben, úgy a háborúknak, mint a választásoknak voltak győztesei és vesztesei. Sőt, az is előfordult - a sokat csepült "sötét" középkor lovagi világának maradványaként -, hogy a vesztes meghajtotta fejét a győztes előtt, és gratulált neki. Aki pedig diadalmaskodott, nem alázta meg legyőzött ellenfelét. Manapság más idők járnak. A győztes porig alázza a vesztest, aki pedig bosszúért esküszik. De sok esetben nem is dönthető el, ki az, aki sikert aratott, és ki az, aki kudarcot vallott. Számos olyan választást értünk meg az elmúlt években, ahol a versengő felek mindegyike ...