Zsilinszky Endre, aki később, 1925-ben, amikor vitézzé avatták, Bajcsy-Zsilinszkyre bővítette édesanyja családnevével a saját nevét, minden bizonnyal azért, hogy szlávos hangzású neve törzsökös magyar csengést kapjon,  1919-ben, a román megszállás idején írta Nemzeti újjászületés és sajtó című korszakalkotó művét, amelyet aztán a torlódó események, a saját politikai és újságírói munkásságának elágazása és nemkülönben a kis füzetben tárgyalt kérdés kényessége fokozatosan feledésre, majd teljes elföldelésre ítélt. A Károlyi-féle senkiházik úgynevezett forradalma és a Kun Béla-féle, teljes mértékben zsidó kommün után a sajtóról és a nemzeti újjászületésről értekezni kikerülhetetlenül ...