1941 őszén úgy tűnt, Berlinben nem igazán akarják megérteni az Afrikából érkező jelentések és kérések valódi súlyát. Így abban a versenyfutásban, amely az észak-afrikai arcvonalon lévő szembenálló ellenséges erők utánpótlása és a következő offenzívára való felkészítése körül folyt, a németek bizony alulmaradtak. Hiába sürgette Rommel feletteseit, engedélyezzék számára, hogy az emberben, fegyverzetben és felszerelésben is meglévő hiányosságok ellenére minél előbb támadást indíthasson az angolok ellen, javaslatát elutasítóan fogadták. Úgy tűnt, a poroszos precizitás most mégiscsak határt szab a kezdeményezés Nagy Frigyes-i szellemének. Legvégül az afrikai ...