Káosz, korrupció, kontraszelekció. Szinte naponta olvassuk, halljuk, hogy a BKV-nál sem jobb a helyzet, a három  k. tekintetében, mint bárhol másutt az országban, sőt. (Miért is lenne?) De ha az erről szóló médiahíreket nem vonjuk is kétségbe, mégiscsak más, mikor magunk szembesülünk erre utaló mozzanatokkal. Mikor az embernek a saját bőrére, illetve pénztárcájára, emberi méltóságára megy a dolog. 
Történt egyszer (egész pontosan január 29-én este), hogy megvettem a magam kis nyugdíjas havibérletét az Astoriánál. Minthogy a bérletpénztár már be volt zárva, örültem, hogy a pénztárablak előtti széken árusítottak még, de azt mondták, hogy én magam írjam rá, mettől meddig érvényes. Szabadkoztam, némiképp ...