A társadalmi megszokások valahol rokonai a drogozásnak: elködösítik a tudatot, magától értetődő rutinnal vagyunk képesek tudomásul venni a tudomásul vehetetlent, természetesnek véljük a természetellenest. Nézem a képeket a gázai régióban véghezvitt zsidó mészárlásról, arab gyerekek holttesteiről, temetői menetekről, vérben úszó fiatalemberekről. Az év első hete van, alig múlt Karácsony, gyanítom, sok háztartásban még mindig majszolják a
beigli maradékát, miközben - minden különösebb megdöbbenés nélkül - hallgatják, nézik ezeket a híreket. Talán még a vállukat is megrántják: mit lehet tenni, ilyen a világ, a palesztin palesztin, a zsidó zsidó, aztán ezek ...