A háttérhatalom - és így az antanthatalmak - Magyarország megcsonkítására vonatkozó döntését a Délvidék magyarsága a trianoni békediktátumot megelőző időkben a megszálló szerb erők mind jobban erősödő nyomásában érezte meg. Magyarország ideiglenes déli határain 1918 november dereka óta csend honolt. A dermedt rémület és a szorongó várakozás csendje volt ez.
Belgrád úgy vélte, hogy a lerohant Délvidék a szerb népet illeti meg. Meghódított, fegyverrel szerzett résznek tekintették a területet, és a fegyveres hódító jogának alapján, 1919 elején megkezdték a végleges berendezkedést. Ugyanekkor nyílt meg a versailles-i békekonferencia, ahol a délszláv delegáció - a cseh és ...