Nem tudom, ki volt az a nagy gondolkodó a Magyar Rádiónál, aki - talán két esztendeje - kitalálta, hogy a Kossuth adót MR1-nek, a Petőfit MR2-nek, a Bartókot MR3-nak kell nevezni. Nagyjából ezzel egy időben megszűntek a jól ismert és szeretett szünetjelek (a Kossuth adón az "Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!", a Petőfin Erkel Hunyadi Lászlójából a palotás pár taktusa, a Bartókon a III. zongoraverseny jellegzetes dallama).
Vajon mi szükség volt erre, mi motiválta, vagy zavarta az "újítókat"? Ez volt a legnagyobb probléma a Rádiónál? Nem talán a buzeráns reklámok özöne, a csörömpölő anglomán "zene" elviselhetetlen, idegesítő halmaza, a humorosnak szánt "kabarék" ...