Régen, a Krúdy Gyula által bús-boldoggá álmodott előidőkben, a falu számára a Tél adta a pihenés évadját. A falvak népe behúzódott a kemencepadkákra, csak az állatok ellátásáról kellett gondoskodni, mezőre nem lehetett kimenni: nem kellett dolgozni. A szegény ember számára ez volt a nyaralás: amikor nem lehetett látástól vakulásig dolgozni. Ez az idő végérvényesen elmúlt, csak a könyvekben él, azokat meg nemigen olvassák és a nyár üzletté vált. A városok népe az iskolai szünettel párhuzamosan kihúzódik a városokból, vízpartokra, hegyekbe és költi a pénzét. Már, akinek van mit.
A nyaralás, mint tömegtevékenység ...