Valamennyien keressük azt az "eltűnt időt", a múltat, a voltat. Több-kevesebb sikerrel szegődünk a nyomába...
Az én elsüllyedt gyerekkorom maradandó illata a szénaillat, a felejthetetlen: félálomban fekszem, biztonságban a hullámzó szénásszekér tetején, estefelé, a mezőről hazafelé...
Még meleg van, lassan ballagnak az ökrök, nedvedző szemük körül, orruk lyukai körül legyek, bagócsok rajzanak. A "zsákmányom" hátul a saroglyában: a boglyák aljából kiugró agyoncsapott egerek, a macskák lakomája.
A gyermekkort, a hajdani szénaillatot egy mostanában kapott és olvasott könyv keverte fel az idő mély kútjából. Egy értékes kis történeti-néprajzi kötet a szülőfalumról, ...