A joggal Jugoszlávia éléskamrájának nevezett Délvidék döntő mértékben mezőgazdasági jellegű területén a hatalomváltás után a magyar földművelő tömegek szemében a legjelentősebb gazdasági változást az agrárreform jelentette. Ismeretes, hogy az SZHSZ Királyság területei az agrárviszonyok tekintetében sokszínűek voltak. Horvátországra, Bosznia-Hercegovinára és a Délvidékre a nagybirtok uralma volt a jellemző, Szlovéniában a kisbirtok volt az uralkodó, Szerbiában a parasztgazdaságok voltak a jellemzőek, itt szinte egyáltalán nem volt nagybirtok, és a török uralom maradványaiként feudális jellegű birtoktípusok éltek tovább. Macedóniában a "csiflik", Boszniában pedig ...