Ideküldött a Fennvaló közénk a régi Magyarországból egy embert, aki elhozta nekünk a legnagyobb csodát, a legnagyobb titkot. A magyarság legnagyobb titkát. Benne teljessé lett a magyar idő, amely a lelkekben élő régi ország és az ezredvégi siralomvölgye között húzódik a magyar szellem, a magyar kultúra, a magyar irodalom fedezékei között. Könyvekkel tett szabaddá bennünket. "Megállottam itt a rohanó időben / Lábam e földről egy / tapodtat sem megyen, / - nyár van a szememben / s virág a szívemben. / Éjjeim egére talán ezért adott / egy helyett a sors száz / fekete csillagot. / Száz fekete csillag, / S ha csak egy is lehull / jeléből értse meg / minden idegen úr: / börtönnek, bilincsnek ...