Bármennyire is büszke vagyok rendtartó hajlamomra, megszokott dolog az életemben, hogy valami feljegyzést vagy kivágatot keresek, de egészen mást találok. Mint ezúttal is, amikor kezembe került egy fénymásolt lap, amit évekkel ezelőtt kaptam ajándékba kedves ismerősömtől, Modor Ádámtól. Õ szenvedélyes és elkötelezett kutatója a pártállam bűneinek, fél életét a Történeti Hivatalban tölti, másik felét az ott nyert adatok értékelésével. Mivel ebben az 1988. január 18-i dátumozású rövid jelentésben találkozott a nevemmel, kimásolta, és nekem adta a dokumentumot, tudva, hogy belőlem hiányzik a kutakodási véna. Én azon nyomban megfeledkeztem róla, most viszont, hogy véletlenül ...