Már megszokhattuk (volna), hogy a kettős mércével mérés a posztkommunista politikai elit részéről a közéleti események elfogult, a "klasszikus marxizmus" értelmében vett pártos értékelését is magában foglalja. (Nem, mintha az antikommunista ellenzék ettől mindig, minden időben mentes maradt volna.)  Az igen szépen hangzó politológusi titulus sem arra garancia, hogy az illető a  pártérdekeken felül állva tudományos objektivitással értékel vagy minősít  (legfeljebb néha úgy tesz, mintha megpróbálná), hanem éppen ellenkezőleg arra, hogy a megfelelő terminológiával - vagy inkább tolvajnyelven - kifejezve magát elkötelezett apologétaként fog megnyilvánulni, ...